Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Balogh Jenő: Börtönügyi viszonyaink reformjához [39., 1888]
64 Elijesztők azok az adatok is, a melyekből kitetszik, hogy a fegyőrség, tehát a legsúlyosabb szabadságvesztés büntetés végrehajtása körül alkalmazott őrszemélyzet is mennyire meg nem felelő, alkalmatlan, hanyag és rendetlen.18 Arra pedig, hogy az őrszolgálatra kellően kiképezve legyenek bizonyára nagyon kevésnél számíthatunk. A közvetítő-intézetek közöl Kis-Hartán 1 főfelügyelő és 6 felügyelő, Váczon (a fegyház őrszemélyzete köréből) 1 főfelügyelő és 3 felügyelő van alkalmazva. A javító-intézeteknél Aszódon 4, Kolozsvárott 1 felügyelőt találunk. A váczi államfogházban 1 főfelvigyázó és 3 felvigyázó van alkalmazva. A szegedi kerületi börtön mellett 1 őrparancsnok vezetése alatt, 6 börtönmestert és 60 börtönőrt látunk. A törvényszéki és j ár átsbir ósági fogházakban pedig — daczára az őrszemélyzet némi csekély növekedésének, —- a rablétszám fokozatos gyarapodása folytán ma egy-egy őrre átlagosan több fogoly esik mint 1872-ben.19 — E téren tehát hanyatlás állott be. És hogy mily nagy a fogházaknál az őrszemélyzetben a fogyatkozás, annak legszólóbb bizonyítéka az a körülmény, 18 Ez adatokat az igazgatóságoktól beküldött jelentésekből és ismertetésekből merítem. Hogy példaképen csak néhányat említsek. Váczon 88 fegyőr közöl az 1887. évi folyamán, mint alkalmatlan elbocsáttatott 5, büntetésből lejebbezett (degredáltatott) 2, fegyelmileg büntetetett 35 fegyelmi kihágásért 26 őr. A szegedi kerületi börtönben 67 börtönőr közöl a múlt év folyamán alkalmatlan gyanánt elbocsáttatott 8, fegyelmi büntetésből elboesáttatott 7, rangban lefokoztatott 2 fegyelmileg büntetetett 39. Voltak olyanok is, kik tíznapi házi fogságot kaptak büntetésül (!) és ezektől lehessen várni azt, hogy más letartóztatottakra gondosan ügyeljenek és velük szemben megfelelő elbánást tanúsítsanak V 19 Nevezetesen a budapesti és marosvásárhelyi főügyészeknek többször hivatkozott jelentései szerint, [23—24. 1.] 1872-ben minden őrszemélyre az átlagos rablétszámból hét fogoly esett, 1886-ban ellenben nyolcz és pedig a törvényszéki fogházakban 1872-ben he't, 1886-ban kilencz; a járásbiróságiaknál pedig 1872-ben négy, 1886-ban öt. 260
