Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Balogh Jenő: Börtönügyi viszonyaink reformjához [39., 1888]
61 körülmény világosan bizonyítja a fiatal bűntettesek számára felállítandó javító-intézetek szervezésének szükségét, valamint a kis fogházak reformjának és szigorú felügyelet alatt tartásának nclkülözhetlen voltát. És ez a reform nincs befejezve azzal, hogy az építkezés tekintetében elfogadják a magán elzárási rendszert. Ezzel elejét veszik ugyan a közös elzárás rontó befolyásának, de még nem érik el a letartóztatott egyedi kezelését, pedig csak ez képes erkölcsi javítást gyakorolni. Mindezeken a bajokon gyökeresen csak a kerületi börtönök és törvényszéki börtönök centralisatiója segíthet. Ennek hang- súlyozására egy újabb ok az, hogy a vezetés szakszerűségét sokkal könnyebb elérni néhány, nagy büntetési intézetben, melyeknek élére mindig akad egy-két alkalmas, kellően képzett, a börtönügyi szakmát életpályául választó szakember, ha megfelelő fizetést és rangot adunk nekik. De addig is, míg ez a centralisatio keresztül vihető lesz, részemről okvetlenül szükségesnek tartom a fogházfelügyelők szakképzettségi fokának emelését. Míg a börtön- és fegyházigazgatók, vagy a börtönügyi pályán eltöltött hosszabb hivataloskodás után emelkedtek ez állásra, vagy éveken át szerzett tapasztalatokkal, utólag szereztek meg legalább a szükséges gyakorlati szakismereteket: addig a fogház felügyelők legnagyobb része büntetési intézetet sem látott azelőtt, mielőtt az illető fogház vezetését átvette, nem jutott felismerésére a büntetés czéljának és így ennek a czél- nak elérése egyáltalában közömbös előtte. Viszonyaink közt pedig nem lehet jogosan várni a fogházfelügyelőktől azt sem, hogy utólag kíséreljék meg megszerezni (a börtönügyi irodalom termékeinek tanulmányozásával és egyes, jól berendezett és helyesen vezetett büntetési intézetek megtekintésével) az állásuk kellő betöltéséhez megkívánt szakképzettséget. A fogházfelügyelők számára tehát (kivéve azokat, a kik már korábban más állásban, börtönügyi szolgálatban voltak és megfelelő szakismereteket szereztek) külön rövidebb tartamú (6 hétre, 2 hónapra terjedő), főleg gyakorlati jellegű póttanfolyamokat vélek szervezendőknek. Elrendelendőnek vélném azonfelül, hogy a fogházfelügyelőknek időnkint alkalom adassák az e czélra a börtönügyi igazgatás által kijelölendő egy-két 257
