Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Balogh Jenő: Börtönügyi viszonyaink reformjához [39., 1888]
44 teljesen e czélokra felhasználásával,29 bizonyára segítni lehetne a legégetőbb bajokon. És mellőzve minden jogi, igazságszolgáltatási és erkölcsi szempontot (melyeknek az a szerencsétlenségük, hogy ma nálunk népszerűtlenek), csak azt hangsúlyozom, hogy a börtön- ügyi reformra költött pénz nem puszta kiadás, hanem jövedelmező befektetés, mely bőven meghozza kamatait első sorban már a jelenleg henyélő letartóztatottak munkakeresményében is. Nem a gyökeres reform a pazarlás, hanem a mai állapot, a mely ezreket költ, hasztalanul, a büntetésnek olyan végrehajtására, mely czéljának meg nem felel; a mely kihasználatlanul hagyja a letartóztatottak egy részének munkaerejét és a mely a régen tarthatatlannak felismert közös elzárásban valósággal visszaesőket nevel és az ezek által elkövetett bűntettekkel nemcsak állandó erkölcsi veszélyt, hanem jelentékeny nemzetgazdasági károsodást is hoz a társadalomra. Legyen meggyőződve a magyar társadalom és a magyar törvényhozás, hogy teljesen igaza van a börtönisme egyik legkiválóbb művelőjének: КвонкЕ-пак, midőn a börtönügyi reformnak pénzügyi szempontból való vizsgálatánál azt mondja: ii Bizonyára legdrágább a rendszertelenség és a régi kerékvágásban veszteglés. Azok az államok, a melyek tervszerűleg rendezték börtönügyi viszonyaikat, nem állanak rosszul a börtönügyre fordítandó kiadások tekintetében. Czélirányos börtönügyi reform ha okszerűen vitetik keresztül, — minden mástól eltekintve, — pénzügyileg is jó üzlet!»30 * * *■ 39 39 Ez eszmét egyik jeles börtönügyi szakemberünk: dr. Kelemen Mór, volt igazságügyminiszteri osztálytanácsos, jelenleg kir. curiai biró vetette fel először a budapesti rabsegélyző egyletben. (Ismételte a «Magyar Igazságügy» У. kötetének 6. füzetében, 378. 1.). Nagy kár, hogy ez a büntető törvény megalkotásánál figyelembe nem vétetett- A pénzbüntetésekből a törvény életben létének első hat évében több mint 2 millió forint folyt be (ebből elbocsátott foglyok segélyeztettek és a soproni fegyház is ebből építtettett), és ez összegen is sokat lehetett volna tenni a börtönügyi reform érdekében. 30 A szabadságvesztés büntetés végrehajtásának pénzügyi eredményeit feltüntető becses értekezésében, a Holtzendorff és Jagemann-féle Hb. d. Grefängnisswesens II. kötet 436—437. 1. 240