Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)

Balogh Jenő: Börtönügyi viszonyaink reformjához [39., 1888]

20

Ennélfogva e tekintetben a reform mellőzhetlen feladatának azt tartom, hogy minden fegyháznál, (a mennyiben csak a területi viszonj’ok egyáltalában megengedik) a magán zárkák számának aránylagos szaporításával és általában a fegyházi helyiségek hiányának lehetőleg egyenlékeny orvoslásával (a nagy munkatermek felosztásával) csak némileg is tűrhető állapotok teremtessenek.

A jelenlegi helyzet mellett a legtöbb fegyházban az igazgató, — legyen bár kiválóan képzett szakember is, — megkötött kézzel, arra van utalva, hogy megkísérelje ugyan a büntetés törvényszerű végrehajtását, de már előre teljes tudatában annak, hogy ezt a kísérletet lépten-nyomon megszakítja az előre nem látható, szeszélyes véletlen. —

De a kellő számú magán zárkák hiánya nem egyedüli baja fegyházainknak.

Szakférfiak előtt általánosan ismeretes, hogy az osztrák absolut kormány — szerencsétlen, de különben akkor még egész Európában általános avatatlansággal — óriási nagy közös munkatermeket és hálótermeket építtetett. Igen sok fegyhá- zunkban 40—50—60 fegyencz van egy teremben elzárva.

Ez által egyrészt valósággal életveszélynek, — esetleg zavargáskor , a biztos halálnak, — van kitéve az a fegyör, a ki ennyi ember közt, egyedül kénytelen őrködni és a rendet fenntartani.

De másrészt az ellenőrzés megnehezítésével könnyű lesz a társalgás, összebeszélés, növekedni fog a közös elzárás rontó hatása és egyúttal bajosan keresztülvihetővé, sokszor lehetetlenné tétetik a fegyenczek megfelelő osztályozása és ezzel együtt az ír rendszer második fokozatának kellő végrehajthatása.15 10

10 Igen találóan ecseteli e hiányok fontosságát Tóth Lőkincz :

• Hogy az összezárás kénytelensóge és az egyes elkülönzött éjjeli alvó helyek lehetetlensége сзак hátránynyal bírhat a fegyenczeknek magukba szállás által feltételezett javulására és az erkölcsi és érdemosztályozás végrehajtásában is jelentékeny és sajnos akadályt képez, azt minden psycholog érteni fogja. A legszigorúbb felügyelet sem gátolhatja, hogy á fegyenczek el ne szökjenek, ne érintkezzenek, egymást ne rontsák». Az illavai fegyház czímfi ért. 23. 1.

216