Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Balogh Jenő: Börtönügyi viszonyaink reformjához [39., 1888]
17 kezdetén (átlag a büntetési idő első harmad részében) magán elzárásban tartatik; ezután nappalra, közös munkatermekben elhelyezéssel és dolgoztatással, közös elzárásba helyeztetik, de éjjelre ismét elkülönittetik; a büntetési idő kétharmadának kitöltése után pedig enyhébb bánásmódot nyújtó közvetítő intézetbe helyezhető, ha «szorgalma és jó viselete által a javulásra alapos reményt nyújtott»; végre, ha a közvetítő intézetben tanúsított magaviseletével a javulás reményét megerősítette, büntetése háromnegyed részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható. A rendszer tehát egy alapeszmére: a progressivitás-ra van fektetve, szigorú következetes keresztülvitele csak ez alapelv folytonos szemmeltartásával eszközölhető és sikere kétségtelenül függővé van téve a következetes keresztülviteltől. A keresztülvitelt pedig nálunk teljesen kizárja mindenekelőtt a kellő szánni magán zárkák hiánya. A rendszernek fennebb vázolt lényegéből következőleg ugyanis, végrehajtásához szükséges volna annyi magán zárka, hogy éjjelre minden fegyencz és rab, továbbá a büntetés kiállása végett beszállított fegyencz és rab a büntetési időnek a büntető törvény 30. §-ában említett első részében nappal is magán zárkában legyen tartható. Hogy az összebeszélések, erkölcstelen társalgások és érintkezések meggátlása czéljából elrendelt éjjeli elkülönítés még a legsúlyosabb büntetési nemnél: a fegyházbüntetésnél is (kivéve a soproni fegyházat) egyáltalában nem vihető keresztül, azt szembetűnően bizonyítja, hogy a legutóbb közzétett hivatalos adatok szerint összes fegyházainkban csak 967 magán zárka áll rendelkezésre, holott a fegyintézetekben tényleg elhelyezett összes fegyenczek száma az 1886. év végén 4272-re ment.6 Részletezve ez állapotot, a rendelkezésre álló magán zár— Büntető törvényünk rendszere csak annyiban különbözik az ir rendszertől, hogy nem ismeri a jegy-rendszert vagyis nem Írja elő, hogy az elitéltek átlépése a rendszer egyik fokozatából a másikba bizonyos számú, (a jó magaviselettel, szorgalommal stb. kiérdemelt) jegyeknek elnyerésétől függ. 6 L. az igazságügyminiszterium 12 évi működéséről szóló dolgozat II. kötet 2. füzetében 226—233 1. foglalt statisztikai táblázatokat. 2 213
