Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Dell’Adami Rezső: A nemzetközi magánjog haladása [37., 1888]
37 Az Institut második, 1874-ki genfi congressusa már a nemzetközi magánjoggal is foglalkozott. Az anyagi magánjogi javaslat szerzője P. S. Mancini, a perjogié T. M. C. Assek volt. Egyhangúlag fogadtattak el Mancini általános conclu siói, hogy 1. nemzetközi szerződések szükségesek a személyek, dolgok, ügyletek, öröklés, eljárás és ítélet végrehajtása kérdéseiben felmerülő jogösszeütközések egységes rendezésére; 2. az Institut tervezeteket készítsen oly szerződésről; 3. az egyes államok legislatiója a haladás érdekében önálló maradjon, csak conflictus esetére legyen megszabva az alkalmazandó jog; 4. az idegen egyenjogú legyen a honossal és mindenütt gyakorolhassa jogait, szerződés és viszonosság hiányában is, mi nem udvariasság fcomitas gentium) követelménye, hanem a nemzetközi igazságszolgáltatás kötelessége, az ember joga, melyet csak az illető állam alkotmányának és közrendjének tilalmai korlátozhatnak. A specialis magánjogi conclusiók elseje oda terjedt, hogy a személyállapot (status) és cselekvésképesség, családi viszonyok s azokból folyó jogok és kötelmek tekintetében a honossági törvény és csak in subsidio, ha egy államon belül több jog összeütközik, vagy ha az illető semmi vagy több honossággal bir, a lakhely törvénye legyen irányadó. Erre nézve az Institut tagjainak nézetei megoszoltak, a mennyiben Bluntschli s többen kijelentették, hogy a jövő a honossági elvé, de e kérdés még megfontolandó. A specialis conclusiók másodika kimondá, hogy az örökhagyó honi törvénye szabályozza az öröklést arra nézve, ki örökös, a köteles rész s e végrendelet érvényének belső feltételei tekintetében, tekintet nélkül a javak természetére és fekvésére. De a speczialis conclusiók tárgyalása az 1875-ki hágai con- gressusra halasztatott. Mancini javaslatai remek indokolását a Revue de droit int. közölte (t. 7. p. 330—61.). Assek perjogi conclusiói elfogadtattak. Ezek szerint szerződésileg szabályozandó 1. a bírósági hatáskör s illetékesség alapja és korlátái; 2. a per formái; hogy a) eldöntessék, mely törvényt uralnak kétség esetében; b) a nemzetközi jogi szabályok a bizonyítási eszközök iránt megállapíttassanak; c) külföldön kézbesítendő idézések stb. értesítések módja szabályoztassék: d) a külföldi megkeresések szabályoztassanak; 3. külföldi ítéletek 137
