Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Dell’Adami Rezső: A nemzetközi magánjog haladása [37., 1888]
vénykönyv szerint. Az idegenek által Svédországban kötött házasságok érvényesek, ha a házasfelek vallása, illetve vallásai által előírt szertartások mellett, vagy a polgári hatóság előtt oly esetben, midőn a törvény a polgári házasságot megengedi köttettek, feltéve itt is, hogy a svéd ptk. és btk. fentemlített tilalmaiba nem ütköznek. — A honos és külföldi között Svédországban kötött házasság érvényes, ha a svéd törvénynek megfelelően köttetett. Orosz alattvalók által külföldön kötött házasság Oroszországban érvényesnek tekintetik, ha az orosz egyházi vagy világi törvényekkel nem ellenkezik. -— így pl. az orthodox egyházhoz tartozó személy házassága csak akkor érvényes, ha ezen egyház papja előtt kötetett. — Idegenek Oroszországban csak úgy köthetnek házasságot, ha saját vallásuk szertartásának eleget tesznek (lásd e kérdésről az eddig legkimerítőbb tanulmányt Beach- Lawrence tői: Revue de droit international t. 3. p. 253. ss. és Wheaton feletti kommentárjának III. kötetét). 5. A házasság felbontásának, midőn az külföldön szabályszerűen kimondatott, hatálya oly országban, melynek törvényhozása a válást meg nem engedi. Ausztriában a válási képesség osztrák honosokra nézve az osztrák törvény szerint, idegenekre nézve lakhelyük törvénye szerint ítélendő meg. — Miután az osztrák codex szerint oly házasság felbonthatlan, melynek egyik, vagy mindkét fele katho- likus volt kötésének idejében, a külföldön kimondott válás osztrák polgár ily házassága tekintetében Ausztriában érvénynyel nem bírna. — Hozatott azonban újabb időben ellenkező döntvény is. A többi itt figyelembe vett országokra nézve e kérdés tárgytalan. 6. Az ingó és ingatlan javakat törvények összeütközése esetében szabályozó jog. 1868-ig azon szabály, hogy az ingatlanra nézve a lex rei sitae irányadó, Skócziában is alkalmaztatott a jelzálogjogra, mint valamely hagyaték részére. Ekkor új törvény — 31. és 32. Vict. c. 101. s. 117. — módosítá azt, kimondván, hogy midőn ily skót ingatlanra vonatkozó jelzálogjog az elhunyt hitelező hagyatékában foglaltatik, az ingónak tekintendő s így az örökjog tekintetében örökhagyó utolsó lakhelyének joga irányadó arra nézve. Az osztrák p. tk. 300 §. szerint minden közvetlenül dologi 28 148
