Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Dell’Adami Rezső: A nemzetközi magánjog haladása [37., 1888]
21 ^honosítási törvényjavaslatán az államtanács már 1884-ben dolgozott. Oroszországban a honosság megszereztetik: 1. orosz szülőktől származás által törvényes gyermekre nézve, orosz anyától természetes gyermeknél; 2. idegen nőnek oroszhoz férjhez menetele által; 3. felvétel által, melyet 5 évi rezidenczia alapján, közérdekű s oly esetben, ha az illető orosz államszolgálatban áll, vagy idegen szülő gyermeke, de Oroszországban nevelkedett, vagy anélkül is engedélyezhet a belügyminiszter. A nő férje honosságát követi. Orosz nő, ki idegenhez ment férjhez, visszaszerezheti eredeti honosságát, ha a házasság megszűnte után lakhelyét Oroszországban tartja; idegen nő, ki orosz férjnél volt, hasonló esetben elveszti orosz honosságát, ha lakhelyét Oroszországon kívül választja. A honosítás kihat a feleségre, de nem a gyermekekre. Az 1864. febr. 10. törvény óta a kivándorláshoz hatósági engedély szükséges. Az orosz honosság elvesz az orosz kormány engedélye nélkül idegen hadiszolgálatba lépés, jogtalan távozás és 5 évi távoliét által, ha az illető a kormány felhívására vissza nem tér. Látni, hogy az alapelvekre nézve nagyrészt megegyeznek a törvényhozások. A területi elvet kiszorítá a természetes személyjogi elv. Érdekes a legtöbb új törvényhozás törekvése, nemcsak könnyíteni a honosításon és visszaszerzésén, hanem általában polgárokat lehetőleg nyerni. E részben a német miutához szabott hazai törvényünk (1879 : L. t.-cz ) nem mondható szerencsés alkotásnak. Az adoptio általi honosítás pedig csak az erdélyi házasságok tovább- virágzásához vezetett. Megemlítjük még, hogy Francziaországban már 1883-ban terveztek külön adót az ott lakó idegenekre. 2. Az idegenek joga a személyállapot és cselekvésképesség, a családi viszonyok s azokból folyó jogok és kötelességek tekintetében. Angliában és Skócziában e tárgyról nincs írott törvény. Ausztriában az idegennek magánjogi cselekvésképessége a lakhely, ennek hiányában azon ország törvényei szerint bírálandó meg, melyhez születésénél fogva tartozott. (0. p. tli. 34. §.) De 141
