Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Podhorányi Gyula: A bírói szervezet [36., 1887]
18 Kárba veszett, czéltalan munka, s időpazarlás, a mely más czélnak szentelve talán gyümölcshozóbb eredményeket szülne. A tervezet azon rendszere ellen, mely szerint a kir. törvényszékek az egyes biráktól felebbezett ügyekben a felsőbb bírói hatáskörrel felruháztatnak, nézeteltérés nem mutatkozik. De ebből még nem következik, hogy az egyes bíróságok hatáskörét a tervezet tág korlátái közt kiterjeszteni kellene, mert utóbbi esetben nemcsak az egyes bíróságok száma, de egyszersmind a bírói létszám tetemes mérvben lenne szaporítandó, másrészről pedig az eljárás a kiterjesztett nagyobb mérvű egyes bírósági hatáskörnek megfelelőleg volna szabályozandó, a mennyiben minden gyakorlati jogász kénytelen beismerni azt, hogy a nehezebb s bonyolult vagyonjogi perek sommás utón czélszerűen s az igazságszolgáltatás érdekeinek veszélyeztetése nélkül, rendszerint el nem bírálhatók, a tárgyalás előkészítésének s ügyvédi képviseleti kényszernek behozatala pedig az egyes bírói eljárásban az igazságszolgáltatás menetét szerfelett megbénítaná. Az ily eljárás meghonosítása nem csak hogy nem kívánatos, de az egyenesen a szóbeliség ama sarkalatos elvébe ütköznék, mely szerint az egyes bíróságokhoz csak a kisebbszerű, gyors s olcsó elintézést igénylő, a mindennapi forgalom tárgyát képező ügyek utasítandók. A kir. törvényszékeknél, ha azok egyszersmind felebbezési fórumok lesznek az egyes biráktól felebbezett ügyekben, a német bírósági szervezet rendszerét szem előtt lartva, a bírói létszám minden körülmények közt szaporíttatni, de ennek ellenében ismét a törvényszékek száma tetemesen apaszthatni fog, miután az e tekintetben szerzett tapasztalatok szerint a nagyobb társas bíróságok alakítása czélszerűnek bizonyult. A mondottakból következik, hogy a törvényszékek kerületei a lehetőség szerint mind népesség, mind kiterjedés tekintetében az eddigieknél nagyobbak lesznek, a minek természetes következménye ismét az: hogy a bírói létszám ugyanazon arányban fokoztatni fog, a nélkül azonban, hogy ez által az egyensúly megzavartatnék, mert a törvényszékek számának apasztásával karöltve járó bírói létszám szaporítása előre láthatólag nem ölthet magára oly arányokat, hogy az, az állam- kincstár megterheltetését vonná maga után. 108