Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 4-5. kötet (34-50. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 4. (Budapest, 1890)
Podhorányi Gyula: A bírói szervezet [36., 1887]
12 megokolni nem lehet. De ha igazat is adok fenti kijelentésének, az ebből levont igen messze menő következtetéseit még sem fogadhatom el a birói hatáskör megállapítása tekintetében oly értelemben t. i. hogy a vagyonjogi pereket érték szerint osztályozni nem szabad, következőleg hogy a vagyonjogi pereket kivétel nélkül első fokon általán egyes birói ellátásban részesíteni, az erkölcsi javak fölötti bíráskodást pedig a társas bíróságokhoz utasítani kellene, mert vagy engedünk tért az oppor- tunitási szempontnak, s akkor az anyagi javak, a vagyonjogi perek érték szerinti osztályozása nemcsak lehetséges, de teljesen indokolt, vagy pedig mereven ragaszkodunk az értekező által elfoglalt elvi állásponthoz, s ez esetben nincs elfogadható ok, hogy az úgynevezett erkölcsi javak kedvéért az első fokú társas bíráskodást kivételesen fentartsuk, mert ha feltétlenül megbízunk, elegendő garancziát találunk az egyes bíróban összes, bármi néven nevezendő vagyonjogi perek ellátására nézve, akkor okszerűen s teljes lelki nyugalommal bizhatjuk az egyes bíróra az erkölcsi javakat érdeklő ügyek elintézését is, miután kiki tudja, hogy a házassági válóperek, a gyermekek törvényességének vagy törvénytelenségének kérdései, az apai hatalom korlátozását, a kiskorúság meghosszabbítását, gondnokság alá helyezést, hitbizományokat stb. tárgyazó ügyek egyszerű voltuknál fogva minden aggály nélkül az egyes bírák hatásköréhez szintén utalhatók. Ez lenne tehát az elvi alap szigorú consequentiája! Ámde vizsgálva a kérdést gyakorlati szempontból, csakhamar azon eredményre jutunk: hogy az elvi álláspontból levont következtetések igen gyakran tarthatlanok, s hogy a jogélet soknemű s változatos phásisaiban létrejövő intézmények életrevalóságának megítélésénél legtöbbnyire a czélszerűség szempontja döntő és irányadó. Annyi tisztán áll, hogy az egyes bírósági rendszer jelenleg a mint mondani szokás, actualitással nem bír. Szaktekintélyek, a szakirodalom kitűnőségeinek túlnyomó többsége, az egyes bírósági rendszer ellen foglalt állást. Megdönthetien érveik súlya és értéke a magyar jogászvilág előtt ismeretes, a mint másrészről ismert dolog az is, hogy Angolország kivételével Európa egyik állama sem fogadta el az egyes 102
