Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Galamb István: Az örökség birtokbavételének főelve a magánjogi törvénytervezetben [31., 1886]
11 tekintenünk; szemben azon már említett tapasztalattal, hogy ezen elv érvénye ellen a kincstárnak kifogásra oka nem volt, a családnak pedig az elv előnyös voltánál fogva nem lehet; s a mennyiben esetleg a hitelezőknek lenne kifogása, ezen más utón lehet és kell segítenünk, szemmeltartásával annak, hogy az örökösödés iránt alkotandó törvény főelvének megállapításánál az örökösök jogos igényei s nem a hitelezők érdekei szabhatnak irányt. Tagadhatlanul az ipso jure öröklés elvének gyakorlati alkalmazása, a magyar törvényeknek a változott viszonyok által indokolt pótlások melletti visszaállítása folytán nem kis nehézségekbe ütközött; e nehézségeken azonban a nemzeti géniusz, melynek ébrékenysége épen a viharos időkben legnagyobb, szerencsésen győzedelmeskedett. Az 1861. év örökké emlékezetes lesz, nemcsak politikai mozgalmai, hanem általában a magyar jog önállóságának kiküzdése tekintetéből; és ennek kicsinylése csak ahhoz méltó dolog, kinek az osztrák törvények uralma alászállását oka van siratnia; de a magyar- jogász teljes megelégedéssel szemlélheti, hogy a visszaállított magyar törvény minden baljóslat daczára már negyedszázadot élt és gyarapodott, s a törvény ezen bebizonyult életrevalósága inkább azon meggyőződést keltheti, hogy ennek fentartása és fejlesztése lehetséges és kívánatos. A tárgyra térve állíthatjuk, hogy az ipso jure öröklés elvének alkalmazása körüli nehézséget nem a megváltoztatott öröklési rend, hanem az időközben behozott telekkönyvi intézménynek s ezzel kapcsolatos osztrák polgári törvényeknek fentartása, mégis a hatályban volt ellenkező elvű osztrák öröklési jognak káros visszahatása okozta. Ezen káros visszahatás nyomai még az újabbi elsőbirósági gyakorlatban, sőt szakmunkákban is észlelhető. (Erre nézve legyen szabad Rónaszéki Trux Hugónak a «Magyar Igazságügy» 1885. évi folyama 45. lapján általam ismertetett «A magyar örökösödési eljárás a bíróságok előtt» czímü müvére hivatkoznom.) A viszonyok fejlődésének figyelmes szemlélője azonban elismerni kénytelen, hogy felső bíróságaink ez iránybani döntvényszerű határozatait mindenkor a magyar törvény szelleme hatotta át; s ez utón a nehézségek elhárítása, a magyar öröklési 180
