Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
elkövessenek bizonyos büntetésre méltó cselekményt és csak akkor bünteti azt, ha már bizonyos számban elkövettetett, úgy kelepczét állít föl polgárai számára s úgy a czélszerűség, mint az igazság követelményeivel ellentétben jár el.» Büntetőtörvényünk fényes bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a delictum collectivum fölállítása practicus szempontból sem szükséges, a mennyiben e fogalmat teljesen mellőzi, a nélkül, hogy annak hiánya bármi tekintetben érezhető lenne. Csupán egy szakasza van büntetőtörvényünknek, mely oly intézkedést tartalmaz, a melyet egy hazai írónk a collectiv bűncselekmény fölállítása gyanánt tekintett, minthogy e §. alapján több bűncselekmény egy delictummá foglalandó össze. A törvény 335. §-a ugyanis kimondja, hogy «annak meghatározása végett, vájjon bűntettet vagy vétséget képez-e a lopás: mindazon dolgok értéke egybefoglalandó, melyeket ugyanazon tettes bár több külön lopás alkalmával ellopott, vagy ellopni megkisérlett.» E értelmében tehát tulajdonkép a több lojiási vétség egy bűntetté összesíttetik, egygyé foglaltatik össze, a mi első tekintetre collectiv bűncselekmény gyanánt tűnik föl. Alaposabb összehasonlitás után azonban könnyen fölismerhető azon lényeges különbség, mely a tulajdonképeni delictum collectivum és a 335. íj. intézkedése közt létezik. Míg ugyanis az előbbinél több nem tiltott cselekmény foglaltatik össze egygyé, addig itt az összefoglalt cselekmények már magukban véve is büntethetők, csakhogy kevésbbé súlyos delictu- mot, t. i. vétséget képeznek. De tulajdonkép e íj. szerint nem is több cselekmény, hanem csak a lopott dolgok értéke foglaltatik össze. Ennélfogva nézetünk szerint a 335. íj. intézkedése a delictum collectivum fölállításának nem tekinthető. Ellenkező nézeten van egy jeles hazai criminalistánk Dr. Illés Károly, kinek eltérő fölfogása azonban onnan magyarázható, hogy ő a delictum collectivum fogalmát sokkal tágabb értelemben veszi s jelesen annak lényegét abban találja, hogy «az egyidejűleg elitéltetés alá került több önálló büntetendő cselekmények az azoknak tárgyát képező vagyoni értékeknek összeszámítása t>6 180
