Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
6 i létezik, s hogy az összefoglalhatásra nézve az egyes cselekmények büntethetősége teljesen közömbös, a mennyiben az elévült, megkegyelmez és által elenyészett, külföldön elkövetett, már elitéit, sőt a nem a jogellenes cselekmények is figyelembe vehetők. Ez utóbbi állítás olyan, mely épen a delictum collectivum- nál nem állhat meg. Itt ugyanis a tettes össztevékenysége lévén egygyéfoglalva, ha a már elévült, megkegyelmezett, vagy már egyszer elitélés tárgyát képezett cselekményeket szintén figyelembe vennénk, ezeket is büntetéssel sújtanánk, a mi egyrészt hallatlan igazságtalanság volna, másrészt a törvénynyel nyílt ellentétben állana. Több és nyomosabb érveket hoz föl a delictum collectivum mellett Binding. О a védelmet főleg a gyakorlati szükség szempontjára alapítja s valóban, a védelmet csakis ez alapon lehet megkisérleni. Binding maga is elismeri, hogy a delictum collectivumnál minden egyes cselekmény befejezett és önálló, az elhatározás egysegéről szó sincs s a több cselekményt egygyé foglaló momentumok szerinte: 1. a tettes azonossága, 2. a cselekmények elkövetésének hasonlósága, 3. keletkezési alapjuk (t. i. a nyerészkedési szándék és a bűnös szokás) azonossága. Talán nem igényel hosszasabb bizonyítást, hogy ezen momentumok egyike sem elégséges több cselekmény egyesítésére. A tettes azonossága kétségtelenül nem, mert hisz akkor a tettes által elkövetett legkülönbözőbb bűncselekmények ugyanoly joggal összefoglalhatók volnának. Az elkövetési mód hasonlósága azért nem, mert a használt mód a büntető biró előtt legtöbb esetben teljesen indifferens s azonkívül ez a szokásszerű és üzletszerű bűncselekményeknél nem is mindig hasonló. Az előidéző ok azonosságát pedig szerintünk a büntető biró egyrészt azért nem veheti figyelembe, mert ennek vizsgálata nem ide, hanem a lélektan és a morál körébe tartozik, de másrészt azért sem, mert a bűncselekmény motívumának — erős meggyőződésünk szerint — csak a beszámításra lehet befolyása, de az egység vagy többség kérdésére — soha. Minden bűncselekmény két részből áll, subjectivből és objectivből: akaratból és tettből. Ha úgy az alanyi, mint tárgyi 148
