Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)

Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]

57 gyobb veszélyessége és fokozottabb gonoszsága ezeken belül is megfelelő büntetéssel sújtható legyen. Ha most már azt kérdezzük: mily büntetendő cselekménye­két lehet szokásszerüleg elkövetni? úgy ezeket egyenként fölso­rolni annál kevésbé lehetne, mert számuk sokkal nagyobb lehet, mint az üzletszerüleg elkövethető delictumokéi. Ezt bizo­nyítja, hogy szokásszerüleg elkövethetők az összes mulasztási bűncselekmények, továbbá azok is, melyeknél nyereség nem forog fenn, melyek üzletszerű elkövetése tehát ki van zárva. Sőt a szokásszerűség nincs a szándékos büntetendő cselek­ményekre szorítva, a mennyiben a bűnös hajlam a gondatlan­ságból elkövetetteknél is kifejlődhetik. Minden esetre azonban csak ugyanazon bűncselekményt lehet szokásszerüleg elkövetni, mert a szokásszerű delictum mindig ismételt delictum.69 2. $. Gyakorlati kérdések. A szokásszerű büntetendő cselekmények körül fölmerülő gyakorlati kérdésekre nézve csekély eltéréssel — ugyanezt kell ismételnünk, a mit az üzletszerű delictumoknál kifejtettünk. Alig kell hangsúlyoznunk, hogy teljesen helytelennek tart­juk, ha a szokásszerű bűncselekmények delictum collectivum gyanánt tekintetnek s együttvéve csak egy büntetéssel sujtatnak. A helyes nézet a büntetés kiszabására nézve szokásszerűség esetén is az, hogy minden egyes cselekmény külön delictumnak tekintendő s ezek egy összbüntetéssel sújtandók, az anyagi hal­mazat általános elvei szerint. Annak megállapítása, hogy mikor forog fenn szokásszerü- ség, mindig a biró belátására és szabad mérlegelésére bízandó ; a biró pedig a szokásszerűség bizonyítására fölhasználhatja az elévült és a külföldön40 elkövetett delictumokat is és pedig azért, mert ha ezeket figyelembe veszi is, azért nem fogja őket büntetőjogi elbírálás tárgyává tenni, nem fogja a tettest ezekért is büntetni, hanem csak a szokásszerűség megállapíthatása czél- jából bizonyítékul használja föl őket.71 Az, hogy a tettes az illető delictum miatt már egy ízben elítéltetett, vagy épen megbüntette- tett légyen, a szokásszerűségnek egyátalán nem képezi föltételét. Hl

Next

/
Oldalképek
Tartalom