Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)

Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]

45

szerűség az uzsoránál egyátalán nem képezi a büntethetőség föltételét, hanem azt a törvény 2. §-a csupán minősítő körülmény gyanánt állítja föl. A Curia tehát minden bizonynyal tévedett akkor, midőn az üzletszerűséget az uzsoránál a büntethetőséghez kívánta meg s reméljük is, hogy az ítéletben foglalt kijelentés a jövőben elszigetelten fog maradni.58

Pennebb kifejtett nézetünkkel megegyezik felsőbb bíróságainknak az a praxisa, hogy oly delictumoknál, melyeknél az üzletszerűség minősítő körülmény gyanánt fölállítva nincs — (és pedig a budapesti kir. tábla 1882 junius 27-én 23,628. sz. a. hozott ítéletével (B. J. Tára VI. köt. 359—360. 1.) a kuruzslás- nál (1879 : XL. t.-cz. 92. §.) és a kir. Curia 1884 november

26-án 7880. sz. a. hozott ítéletével (B. J. Tára X. köt. 136— 139. 1.) az álelőadások és hamis köziratok előmutatása mellett hosszabb időn át folytatott koldulásnál) — az üzletszerűséget a relative határozott büntetés korlátain belől súlyosító körülményül vették tekintetbe.

129