Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
1 24 1884, 219.1.) Beeneb Lehrbuch des deutschen Strafrechts 14. kiadás (Lipcse 1886) 423., 526., 558., 567., 630. 1. Dr. ScHNiERER A. A magy. btkv. magyarázata (2. kiad.) 527— 528. 1. Dr. Kautz Gusztáv A magyar büntetőjog tankönyve 391. 1. Dr. Werner Bezső A magyar büntetőjog átalános elvei 178—179.1. 1. §. Az Üzletszerű büntetendő cselekmények fogalma és ismérvei. üzletszerűség — a jelenleg átalánosan uralkodó felfogás szerint — akkor forog fenn, ha a tettes bizonyos bűncselekményt oly elhatározással visz véghez, hogy azon dekrétumot éloremegha- - tározatlan számban többször ismétli s annak elkövetését tartós jövedelmi forrásul fogja használni. Az üzletszerűség főismérve tehát — mint már fennebb is említettük, a tettesnek az ismétlésre irányuló szándéka — az, hogy a tettes ezt a delictumot tényleg többször ismételne-e teljesen indifferens s az üzletszerűség megállapithatásához egy- átalán szükségtelen.38 Mert ha az üzletszerűségnek jellemző ismérve csupán az, hogy az illető bűncselekmény nyereségvágyból és ismétlési szándékkal legyen elkövetve, bizonyos, hogy egy bűncselekményből az üzletszerűséget ép úgy lehet következtetni, mint négyből vagy ötből. — Viszont lehetséges, hogy az illető delictum többszöri elkövetése még nem lesz elegendő az üzletszerűség megállapítására; így nem lesz elégséges akkor, ha ezen több cselekményből az üzletszerűséget jellemző dolus specialis: a nyerészkedési és ismétlési szándék nem tűnik ki. De épen azért, mivel az üzletszerűség ismérvét a tettes szándékának minősége képezi, ezen szándék pedig belső momentum, ennélfogva ennek fölismerése, illetve az üzletszerűség fenforgá- sának constatálása nem lesz könnyű feladat. S ez adj a magyarázatát annak, hogy némely törvények az üzletszerűség megállapít- hatása czéljából egészen önkényszerű s erőszakolt prsesumtiókat állítottak fel. Azt mondták ugyanis, hogy az illető bűncselek- mények bizonyos számú (p. harmadszori) elkövetése esetén e<f ipso meg kell állapítani, hogy üzletszerűség forog fennff/— De ez az intézkedés teljesen és pedig két irányban helytelen. Egyrészt ugyanis megtörténhetik, hogy a háromszori elkövetés 108
