Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)
Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]
20 elvtelenek. Eltekintve a Geschäftsmässigkeit tekintetében tett rendelkezésektől, melyeket már fennebb ismertettünk, itt csak azt emeljük ki, hogy a szokásszerűség tény álladókhoz tartozó körülmény (That- bestandsmoment) gyanánt előjön a német bir. btkv. 150. (in Verkehr bringen verringerter Münzen als vollgültiger) és 180. §§-aiban (csábítás) és az 1873. ..ÁvL-Miui^gesetz 13. czikkében (Zuwiderhandlungen gegen die vom Bundesrath in Gemässheit der Bestimmungen unter 1 getroffenen Anordnungen); mint^- minösitö körülmény pedig az orgazdaságnál (bir. btkv. 260. §.).] Viszont az üzletszerűséget tény álladókhoz tartozó körülmény 'gyanánt állítja fel a bir. btkv. a szerencsejátéknál (284. §.) és a fajtalanságnál (361. §. 6. pont), a Patentgesetz (1877. május 25-éröl) 34. §-a a szabadalmat nyert tárgyak üzletszerű előállításánál ; ellenben mint minősítő körülményt ismeri a büntető- törvény azy>rgazda§ágnál (260. §.) és a jogosítatlan vadászatnál (294. §.); a német Bankgesetz (1875) pedig” német értékben kiállított külföldi bankjegyek, vagy más bemutatóra szóló értékpapíroknak fizetésre való felhasználásánál (57. Nézetünk szerint tulajdonkép ide tartozik még a német bir. btkv. azon intézkedése is (243. §. 6. pont és 250. §. 2. p.), mely a lopást bűntetté qualifikálja, a rablás büntetését pedig fokozza azon esetre, ha «zu dem Diebstahle» (resp. zu dem Baube) Mehrere mitwirken,welche sich zur fortgesetzten (?) Begehung von Kaub oder Diebstahl verbunden haben.» A német criminalisták is elismerik és részünkről is kétségtelennek tartjuk, hogy itt nem folytatólagos bűncselekményről — a mi egészen mást jelent — hanem a lopás és rablás üzletszerű elkövetése czéljából történt szövetkezésről van szó s csupán e fogalom megjelölésére használt kifejezés lett helytelenül megválasztva. Az új németalföldi btkv. (1881) csupán a szokásszerűségröl emlékezik meg, és pedig az orgazdaságnál (417. czikk) büntetést fokozó körülmény gyanánt állítván fel azt. Az angol büntetőjog, melynek codificálatlan szabályaiból az ilyen apróbb kérdésekre vonatkozó intézkedések nagyon nehezen találhatók fel, tudtunkkal nem ismeri az üzletszerűség fogalmát, ellenben a szokásszerű bűntettesek számának nagy növekedése folytán ezek ellen 1869. évben hozatott az úgy1 104
