Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 3. kötet (28-33. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 3. (Budapest, 1887)

Balogh Jenő: A Delictum Collectivum és a szokásszerű és üzletszerű bűncselekmények tana [30., 1886]

12 «Geschäftsmässigkeit» fogalmához megkívántatok-e a nyerész­kedési szándék, vagy nem, s vájjon a kérdéses delictum tény- álladéka egy bűncselekmény által létre jön-e már? S ha figyelembe veszszük egyrészt azt, hogy a «Geschäfts­mässigkeit» és <i Gewerbsmässigkeit» közt nem sikerült még elvi distinctiót találni, másrészt azon nagy eltéréseket és zavart, melyet e két fogalom megkülönböztetése a jogirodalomban okozott, azt hiszszük indokolt az az — alább bővebben is kifejtett — nézetünk, hogy c két fogalom közt különbséget tenni teljesen fölösleges s ennélfogva a szokásszerűség mellett a hiva­tásszerű bűnös tevékenységnek csak még egy faja lenne meg- különböztetendő. Ha pedig ezen másik válfaj megjelölésére műszó gyanánt az üzletszerűség és az iparszerűség kifejezések közt választa­nunk kell, nézetünk szerint úgy a nagyobb elterjedtség és meg- szokottság szempontjából, mint nyelvészeti szempontból helye­sebb az üzletszerűséget16 műszóul választani. Üzletszerűségről akkor szólhatunk, ha a tettes elhatározza, hogy bizonyos bűncselekményt, előre meghatározatlan számban, és pedig oly szándékkal fog ismételni, hogy annak elkövetéséből magának tartós keresetforrást szerezzen és ezen elhatározását a bűnös tevékenység megkezdésével kifejezésre is juttatja. Az üzletszerű bűncselekménynek megkülönböztető ismérve és föltétele tehát a tettes dolus speciálisa, melynek két eleme van: 1. a szándék bizonyos delictum rendszeres, mintegy hiva­tásszerű, bár határozatlan számú ismétlésére, 2. a nyerészke­dési ezélzat. Hogyha már most a szokásszerüség és üzletszerűség fogal­mát a collectiv delictumok fennebb kifejtett definitiójával ösz- szehasonlítjuk, önkéntelenül is az a kérdés merül fel előttünk; hogy lehetett ily heterogén fogalmakat egymással összevegyí­teni, illetve mily alapon szokták azt mondani, hogy a szokás- szerű és üzletszerű bűncselekmények a delicta collectiva közé tartoznak ? S ennek megfejtlietése czéljából vizsgálnunk kell először e kérdések tanának fejlődését, azután pedig részletesebben fejte­getnünk kell a szokásszerüséget és üzletszerűséget, hogy így végeredményül kifejthessük nézeteinket a delictum collectivum 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom