Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Telekkönyvi reformok Az 1885. május 12-én tartott vita [26., 1885]
13 nos, hanem a tettleges birtokos szorul a védelemre, hogy jogos és igazságos birtokát a törvény is tulajdonnak ismerje el s hogy ne legyen ő továbbra is megfosztva a telekkönyvi intézmény áldásaitól, jótéteményeitől csak azért, mert — legtöbbször önhibáján kívül-— a rég elhalt vagy ismeretlen tartózkodású telekkönyvi tulajdonostól szerződést produkálni nem tud. Ne irtózzunk, uraim, e radikális kúrától. Higyjék meg, hogy csak egészségünkre fog válni. Ne alkossunk rémképeket a miatt, hogy a törvényes formaságokon túl kell magunkat tennünk. A rideg formaság igen sokszor a lényegnek, az igazságnak megölője. Már pedig előttünk ez utóbbi a fő. A lényeg, az igazság pedig az, hogy akkor, a midőn a telekkönyvi tulajdnos ellent nem mond, sem igényt támasztó örökös nem jelentkezik; akkor, a midőn a jogos és jóhiszemű békés birtoklást a községi elöljáróság és bizalmi férfiak megerősítik, a tettleges birtokos a valódi tulajdonos, a telekkönyvben bejegyzett egyén pedig csak formailag az; hiszen (hogy adott esetre vonatkozzam) tudja az egész falu, hogy X. rég eladta írás nélkül Y-nak, a ki elhalt végrendelet nélkül, gyermekei nagykorúak lévén a bírósági közbejövetel mellőzésével és írás nélkül megosztoztak, az a parczella Péternek jutott és ő elcserélte azt szomszédjával Pállal. A helyes igazságügyi politika, az államot fentartó bölcsesség követeli meg azt tőlünk, hogy az ilyen tettleges birtokosoknak a legmesszebb menő engedmények által módot adjunk arra, hogy telekkönyvi tulajdonosokká válhassanak. Itt nem annyira quid iuris ? hanem quid consilii ? fölött kell bölcs megfontolással tanakodnunk. r Es higyjék el uraim — a tapasztalás később meg fogja mutatni — olyan tettleges birtokos, mint a minőt fönebb leírtam, nagyon sok van az országban. Tehát hazánk százezrei fogják áldani bölcs intézkedésünket. A mint már «Milyen légijén a telekkönyvi reform h czímű munkámban (103-—106. oldalain) kifejteni szerencsém vala, csekélységemnek erre vonatkozó véleménye a következő : • Ha az átruházó telekkönyvi tulajdonos okmány hiányában a tulajdonjog bekebelezésére alkalmas nyilatkozatot adni vonakodik, a tényleges birtokos igényének azon-
