Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Telekkönyvi reformok Az 1885. május 12-én tartott vita [26., 1885]
8 jed, mert csak ez közvetíti a bejegyzések jogerőre emelkedését. Ezen ellenőrzés eszközölhető egyrészt az időszakonkinti ügykimutatásokkal, melyek alapján a felsőbb hatóság egyúttal, ha valamely hivatalnál az ügyek kivételesen felhalmozódnak, kisegítést nyújthat; másrészt pedig mintegy tíz telekhivatal mellett telekkönyvi igazgatók állíttatnak fél, kiknek több telekhivatal oda osztatik, melyeket folytonos beható felügyelett alatt tartanak. i) így indokolt az igazságügyminiszter 1876-ban. Azóta 9 év telt el. A viszonyok nem hogy javultak volna, de rosszabbakká lettek. És mégis az igazságügyminiszter azokat az állapotokat, miket már 1876-ik évben annyira tarthatatlanoknak és tűrhetetleneknek tartott, hogy rajtok, a képviselőház határozatának megfelelőleg, új telekkönyvi rendtartás stb. alkotásával, sürgősen segíteni kész volt, most, 9 év után, már anyagira türhetőknek tartja, hogy bátran el lehetünk velők (néhány égetőbb hiány orvoslása mellett) egész addig, amíg az új polgári törvénykönyv hatályba lép! Ah, de ne ringatódzunk csalfa reményekben! A teljes és gyökeres reformot kiáltó szavunk bizonyára nyomtalanul fog elhangzani újra. De hát mi, a gyakorlat emberei (akik egyedül látjuk és ismerjük a helyzetet teljesen és vagyunk képesek azt alaposan megítélni, mert mindennap benne élünk, benne mozgunk) megtettük kötelességünket; lelkiismeretünk minket nem vádolhat semmivel. Mi türelmes magadással hallgatjuk ezentúl olyan tudós férfiaknak a biztosság önérzetével előadott vagy előadandó nyilatkozatait, a kik a gyakorlat terén vágy épen nem, vagy csak rövid ideig működvén,elméleteiknek kipróbálására elegendő idejök és alkalmuk sem lehetett. Könyvekből nagyon sokat tanulhatunk ugyan, de az életet tökéletesen nem ismerjük meg soha. Bizony megesett már és meg fog esni még elégszer, hogy a nagy tudós a gyakorlat terén moczczani se tud. Es mégis azt tapasztaljuk minduntalan, hogy szaktanácskozmányoknak összeállításakor épen a szó szoros értelmében vett gyakorlati férfiakra vannak a legkevesebb tekintettel. A birtokrendezési törvényjavaslat felett a birtok- rendezési ügyekkel foglalkozó eljáró bírákat és működő mérnö
