Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Imling Konrád: Telekkönyv reformok [25., 1885]
2Í> az, ki ingatlant élők közötti jogügylet által szerzett, ebbeli jogának telekkönyvi érvényesítésére szoríttathassék, ellenben az, ki az ingatlant örökösödés folytán vette birtokba, azon intézkedések szükségszerű megtétele alól, melyek őt telekkönyvi tulajdonhoz juttassák, fel legyen mentve. Annál nagyobb ez az anomalia, mivel ha az élők közötti átruházásról szabályos okirat készül, a tulajdonjogi bekeblezés kérésének elmulasztását utóbb, még a következő vagy a harmadik átruházás alkalmával is jóvá lehet tenni; mig a hagyatéki eljárás megindításának elmulasztása által, ha azután az örökösök a tényleges osztálykor nekik jutott ingatlanokon túladtak és később elhaltak, a telekkönyvi tulajdonosok lánczolata többnyire teljesen és helyreál- líthatlanul megszakad. Másrészt meg épen a hagyatéki eljárás megindításának elmulasztása leginkább oka annak, hogy az ingatlanokat átruházók magok sem telekkönyvi tulajdonosok, és hogy ennek folytán — a mint kimutattam — a beadvány-kényszer a felmerülő esetek igen nagy részében vagy nem alkalmazható, vagy ha mégis alkalmaztatik, üres, a priori eredménytelennek mutatkozó formalitássá alacsonyul. A mi végre a közjegyzői kényszert — vagy mondjuk tágabb értelemben az okirat-kényszert illeti, ennek szükségességét más szempontokból is demonstrálhatnám. Rámutathatnék különösen arra, hogy az igazságszolgáltatás minden más ágain a magánokirat valódisága tekintetében a bizonyítás azt terheli, ki az okiratból saját javára jogokat származtatni akar, hogy a valódiságnak és a tartalom valóságának vélelme csak a közokirat mellett harczol; hogy ezen elvekkel merően ellenkezik azon szabály, mely szerint a telekkönyvi eljárásban a felek egyoldalú kérelmére magánokiratok alapján ex primo decreto feltétlen jogok engedtetnek, melyek az ellenfél által csak kereset útján, törlési kereset indítása által megtámadhatók és megerőtlenít- betők : és hogy innen származnak a gyakorlatban azon végtelen zavarok, melyek a törlési perekben a bizonyítási kötelezettségre nézve folyton felmerülnek. Arra is rámutathatnék, hogy a telekkönyvi publicitás elvének megóvása tekintetéből feltétlenül szükséges azon három évi határidőnek megrövidítése, melyet a telekkönyvi rendelet a harmadik jóhiszemű szerző elleni kitör-
