Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Imling Konrád: Telekkönyv reformok [25., 1885]
17 talán maga sem telekkönyvi tulajdonos, a kinek javára tehát a törvényjavaslat intézkedése tulajdonképen épen úgy volna alkalmazható, mint az uj szerző javára? Az ellenjegyzési kényszerről, miután azt egyedül, mint oly eszközt veszem szemügyre, mely a betétekben foglalt állapottól eltérő tényleges állapot létesülésének meguátlására szolgáljon, nincs sok mondani valóm. A telekkönyvi bejegyzés alapját nem a kérvény, hanem az ahhoz mellékelt, a jogügyletről készült okirat képezi. Ha ez a telekkönyvi állapotnak, ha a törvény kívánalmainak belsőleg vagy külsőleg, ha a jogügylet természetének meg nem felel: akkor hasztalan a kérvénynek leggondosabb szerkesztése; a bejegyzés iránti kérelem mégis el fog uta- síttatni. A törvényjavaslat maga is, a mint indokaiban mondja, az ellenjegyzési kényszert, mint a szakértekezlet által elvben pártolt közjegyzői kényszernek és a íenforgó körülményeknél és viszonyoknál fogva javasolt hitelesítési kényszernek helyét pótló intézkedést vette fel; de ezen intézkedés, legalább az érintett czél elérésére véleményem szerint fölötte csekély mérvben alkalmas. Hátramarad még a beadvány-kényszerről szótanom. A javaslat kiemeli, hogy ezen kényszer némi «megsértése a szerző, illetve a jogosult azon törvényes jogának, hogy jogát tetszése szerint telekkönyvileg érvényesíthesse vagy ezt mellőzze.» De ezen, szem előtt tartva a czél nagy fontosságát, és tekintve hogy a gyámkodó kényszer gyakran csakugyan oly egyének érdekeben alkalmaztatik, kik saját érdeköket önmaguk felfogni képtelenek, szívesen tultenném magamat, ha ezen meggyőződésre tudnék jutni, hogy az által a nyilvánkönyvi állapot és a tényleges birtokállapot közötti összhangot a jövőre nézve biztosítani képesek leszünk, hogy ez által a törvény nem csupán a magánjoggal való élés vagy nem élés szabadsága megsértésének ódiumát vonja magára, a nélkül, hogy egyúttal az az által elérendő czélt általában el is érné, vagy tetemesen csak meg is közelítené. De hát tekintsük a beadvány-kényszer következményeit, úgy a mint a gyakorlatban alakulni fognak. A telekkönyvi hatóság, kézhez vevén az illetékszabási vagy az adóhivatalnak az illeték kiszabása végett bemutatott okirati
