Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Imling Konrád: Telekkönyv reformok [25., 1885]
4 pot, mely a telekkönyvi betétekben foglalt állapottól huzamosabb időre eltérjen. Szó fér ugyan ahoz: hogy egyáltalában és föltétlenül szükséges és czélszerű-e, különösen a magyar jog szellemének megfelelő-e a telekkönyvi publicitás merev alapelvének szigorú alkalmazása ? szükséges és czélszerű-e a telekkönyvet ne csak az ingatlanokra vonatkozó jogi tények bizonyítására szolgáló okiratnak, hanem «az ingatlan dolgok eszményi terének» quali- ficálnunk és kijelentenünk, hogy csakis a telekkönyvbe történt bejegyzés folytán szerezhető ingatlan dologra dologi jog? Tény azonban, hogy a telekkönyv publicitása az austriai jog csatornáin áthatotta már valamennyi jogintézményeinket, valamennyi újabb törvényalkotásunkban megtámadhatlanúl fenálló elvnek elfogadtatott; és ily körülmények között alig szenved kétséget, hogy létesítendő polgári törvénykönyvünk ugyanezen elvet fogja vallani. Ha pedig ez így van, és ha azt akarjuk, hogy a tényleges viszonyok a legfontosabb vagyon-jogviszonyok szabályozásánál irányadó elvvel folytonos harczban ne álljanak és hogy emez elv az attól reménylett jótékony hatás helyett a jogéletben visszás állapotok, bizonytalanságok, pereskedések örökös forrásává ne váljék: akkor minden lehető módon igyekeznünk kell az elvnek megvalósításával oly nyilvánkönyvi állapotot teremteni, mely a tényleges birtokviszonyoknak megfelel; és oly intézkedéseket kell tennünk, melyeknek következményéül amaz állapot nem időleges, de tartós lesz, melyek mellett lehetetlen, vagy legalább valószínűtlen, hogy a nyilvánkönyvi és a tényleges birtokállapot között hosszabb időn át tartó élesebb és lényegesebb ellentétek keletkezzenek. A törvényjavaslatnak említett két czéljával tehát egyetértek ; de az ezek elérésére a javaslatban választott eszközöket nem tartom alkalmasaknak, legalább nem kielégítőknek. Vegyük szemügyre az első czél elérésére tervezett intézkedéseket : A telekkönyvi betétek a jelenleg vezetett telekjegyzőkönyvekből lévén szerkesztendők (1. §.) és a B. lapon rendszerint az jegyeztetvén be tulajdonosnak, ki az illető telekjegyzőkönyv szerint nyilvánkönyvi tulajdonosnak tekintendő (12. §.): a végett
