Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Emmer Kornél: A polgári peres eljárás reformja [14., 1883]
á9 mány és igazságszolgáltatás művelésében fegyelmezett bírói ész, a szabad meggyőződés alapján, a lefolyt érdekliarczot eldönti. Hisz ez végczélja és diadala azon tudománynak, melynek mi mindnyájan legjobb törekvésünket szenteltük. Ezek érzete határozta meg hangulatomat, melylyel a tribunal fédéralnál látott, egy-egy napot igénybe vett két tárgyalásnak zárjeleneteit kísértem. A bírák mindenike félóráig is terjedő beszédben indokolta véleményét, feltárta a per alapos ismerését, a judikaturát, a kérdés literaturáját s az egyiknek capacitáltatása a súlyos ellenérvek által szintén igen méltó benyomást tett; mindenikük teljesen uralta a peranyagot s oly jogelemek és nézpontokis merültek fel e vitában, melyekről az eljárt ügyvédek nem is álmodtak. Igaz, hogy azon két per tárgya is rendkívül érdekes volt. A zürichi, lausanne-i és solothurni főtörvényszékek nyilvános tanácskozása és szavazása hasonlókép tiszteletet parancsoló benyomású volt. De ez csak ott lehet helyén, hol csekély az ügyforgalom, mert félig indokolt bírói vélemény többet árt a bírói tekintélynek, mint épen nem indokolt szavazat. Egyébiránt a svájcziaknál sem fog e classicitás sokáig tartani. A jogegység, mely a kereskedelmi és váltóügyekre nézve régibb idő óta fennáll, a kötelmi jogra nézve újabb időben létrejött, és melynek mindinkább való terjedése biztosan halad, a tribunal féderalt mint utolsó instantiát megrohanja; tagjai létszámának szaporítása már elérte azon fokát, melyen a törvényhozás sokalni kezdi s a svájczi jogtudósok : Treichler, Martin, Fick, Häusler, Escher, Morel, Bippert stb. minden aggódás nélkül, az írásbeliség erősödését s a facultativ szóbeliséget tartják a svájczi peres eljárás jövőjének. S most csak egy reflexióra kívánok felelni, mely a szóbeliség fővonásaiban ecsetelt ezen rendszerének nálunk való alkalmazhatósága ellen felhozható. E reflexió abban áll: mai bírósági szervezetünk és biráink mai létszáma mellett, telik-e az idő a perek ily alapos elbírálására ? Nem tagadom, hogy egy pernek szóbeli letárgyal ás ára több idő kell azon nehány percznél, mely jelenleg egy-egy pernek előadására esik. De a szóbeliség neve alatt értett reform nem szorítkozik arra, hogy a mi eddig elreferáltatott, ezentúl közvetlen bizonyí
