Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

Dell’Adami Rezső: Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. I. [23., 1885]

32

élet feladataitól és a nép értelmétől a jogot, mely ma már is egy tudós kaszt kizáró sajátjává lett. Ennek ártalmas voltát, a jogtisztelet és jogkultusz avval járó hanyatlását mindenki elismeri. Áthidalást keresnek népies törvényhozás mellett a nép részvételében a bíráskodásban, a jogászbíró érintkezésében az élettel, a törvényismeret terjesztésében, mely a mai hirdetés mellett oly hézagos, hogy merő fictiót képez és a jog tételes technikus formuláinak a nép előtt felfoghatlan volta mellett a legnagyobb injuriává teszi az ignorantia juris figyelembe nem vételét.

E szempontokból -— a jog ethikai alapjának szellemében, de jogpolitikailag is indokoltan — sorakozik nézetünk szerint a népképviseleti egyetemes törvényhozás fictiójának és hézagának correctivumai közé a szokásjog és annak elismerése.

Nagy állam, nagy nemzet egyszerre, egységes meggyőződése alapján a magánjog térén nem fog szokásjogot teremteni; nem is tette azt soha; hogy ily képzetei a német történeti iskoláknak tévesek, ép az újabb praehistorikus jogkutatás mutatta ki.

De a localis, particularis szokás is általánosulhat, mint ezt saját jogtörténetünk sok példája mutatja.

Fontos szempontnak tekintjük e kérdésben is az összhangot a köz- és magánjog között, melyre már előbb utaltunk és melyek elválasztása nem is jogosult.

A jogforrások kérdésében különben is túlnyomóan a közjogi szempontot kell uralni és valóban fonák dolog lenne a szokásjogot elismerni a közjogban, de száműzni a magánjog, a par excellence autonomikus természetű jog terén, hol a törvény rendszerint csak permissiv és subsidiarius jellegű.

Ismeretes, hogy alkotmányjogunk nem egy sarkalatos tétele törvényben megírva nincsen, de évszázados usus, a nemzet meggyőződése és kegyelete által, minden ellenkező jogalkotási kísérlettel szemben is megtartotta erejét. Mint az angol common law, nálunk is ez ősi szokásjog képezi közszervezetünkben az alapot, a gerinczet, melyet az országgyűlési jog, a tételes jog csak körülvesz és kifejt.

A nemzet történetével és szervezetével összenőtt ily intézményt, ily jogforrást nem fog feladni óvatos államférfiú, még