Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Dell’Adami Rezső: Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. I. [23., 1885]
De másrészt nem lehet felvilágosodott jogtudós, ki az anyagi római jogi receptio mellett ma még állást foglaljon és akár csak egyes intézményeit változatlanul átvenni akarná. Modern jogrendszerben helyet foglalnak az újkor gazdasági, forgalmi jogi intézményei és befolynak humanitárius tanai a telekkönyv-, váltó-, értékpapír-, kereskedelmi-, vasúti-, posta- és távirdajog, ezek befolyása a szerződési és kártérítési jogra, a nemzetközi magánjog stb. alakjában. De ezektől egészen eltekintve is a római jognak alig van intézménye és tana, még a kötelmi jog terén is, mely eredeti alakjában fentartandó volna egy modern összhangzatos jogrendszerben. Vegyük a személyek tanát. A jogegyenlőség és egyéni szabadság annak új alapját vetették meg. A jog és cselekvésképesség fokozatai, következményei, minden változott az új vagyonjog és családjog igényeihez képest. A jogi személyek terén a gazdasági társulás és a modern közjog egyesülési és gyülekezési szabadságával, vallási türelmességével forradalmat jelez a római jog szűkkeblű felfogásával szemben és a római tanok tudományos áthatása mai magánjogi rendszereinkre e téren csak homályt vetni, zavart szülni bírtak. Tekintsünk a vagyoni jogra. A javak köre és forgalma óriásilag kitágult. Mig a rómaiaknál még az egyéni dominum absolutismusa lehetett a góczpont, melyet az egész vagyonjog uralt, addig ma a forgalom, a hitel, a társadalom érdekei léptek előtérbe. A római possessio tárgytalanná vált; birtoktana már a középkorban feladva (rendes visszahelyezés és actio spoliarum; iusta causa és bona fides a hosszas elbirtoklásnál is); ma teljesen alkalmazhatlan (jogok birtoka, birtokszerzés és vesztés stb.). A tulajdon nemcsak államilag korlátozott, hanem társadalmi érdekben is limitált lett. Lényege római jogi szempontból, a rei vindicatio, a dologi jog absolutismusa meg van törve a harmadik szerzők, a forgalom érdeke és joga által. A tulajdonosztás és közösség új alakot öltének, más functiókat teljesítenek. A tulajdon köre kitágult és új jogok támadtak: szellemi tulajdon, ipari tulajdon, vizi és bányajog, nyilvánkönyvi jog, birlalói tulajdon, stb. A kényszerszolgalmak, az önálló nyilvánkönyvi hypo12
