Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Nagy Dezső: A polgári peres eljárás reformja [13., 1883]
kivételt. Feuerbach és Mittermaier munkái képezték a forrást, melyből perjogi íróink a szóbeli eljárás ismeretét merítették. Kritika nélkül fogadták el és reproducálták az itt demonstrált elveket és tételeket, mohón szívták be azt a ferde szellemet, mely akkor, midőn a mi íróink a hatvanas és hetvenes években a szóbeliség mellett síkra szállottak, már Németországban régen lejárta magát, akkor midőn Németországban Feuerbach és Mittermaier-féle munkákat már senki sem írt többé. Feuerbach és MiTTERMAiER-nek a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosságot tárgya,zó munkái e század elején íródtak, s ezen időknek a német jogélet terén nyilatkozó forrongó tisztu- latlan eszméinek szellemi bélyegét viselik magukon. Valamint a magánjog terén a Code Napoleon volt az, mely a német jogászokat letargiájukból felrázta, hasonló szerepet teljesített a Code de Procédure Civile az alaki jog terén. Az elsőnél Savigny egy világra szóló mozgalmat indított meg. Az alaki jog terén a megindúlt mozgalom egy cseppel sem volt csekélyebb jelentőségű, csakhogy itt kevesebb volt a zaj; ide is elhatottak a történeti iskola által megindított harcz hullámcsapásai, de ezek hatása más irányú volt. Itt nem annyira két ellenséges tábor állott egymással szemben, mint két ellentétes eszme, melyek ugyanazon személyekben viaskodtak a győzelemért; a skepticis- mus bizonyos neme jellemzi a németek e korbeli perjogi íróit. Figyelmüket oszthatatlanúl a Code de Procédure Civile felé fordították, tudományos vizsgálódás tárgyává tették, bonczolták, bírálták; s míg gyakorlati használhatóságát és észszerű construc- tióját beismerni voltak kénytelenek, ellenszenvüket iránta el nem titkolhatták; visszariadtak az eszmétől, hogy ezen az idegen hatalomtól reájuk octroyált rendszer az igazi. Ez ellenszenvet még a történeti kutatásokban tett azon felfedezés sem győzte le, hogy a Code de Procédure Civile sokkal inkább nevezhető germánjogi alkotásnak, mint a német írásbeli per, a «Gemeiner deutscher Civilprocess». FEUERBACH-nak különben sok érdemekkel bíró munkájában (Betrachtungen über Öffentlichkeit und Mündlichkeit der Gerechtigkeitspflege. Gieszen 1821.) élénk nyomai találhatók e skeptikus önküzdelemnek. A 62-ik lapon egy másfél ezer évvel ezelőtt Francziaországban megtelepedett és egészen elfrancziáо
