Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Emmer Kornél: A polgári peres eljárás reformja [14., 1883]
12 tésében áll, hogy a tárgyalást megelőzőleg, okirati bizonyítékaikat az irodában letegyék s az előkészítő períratokkal, egymással közöljék: «ed a comunicarsi le comparse conclusionali». Az albizottság javaslata fölött a bizottság plénumában folyt tanácskozás jegyzőkönyveiben nincsen nyoma olyan nézetnek, mely a közvetlen tárgyalást pártolta volna; megelégelték «i differimenti ed i rinvii senza limite alcuno», az örökös elnapolásokat, melyekkel a bíróságok ülései telnek. Bellot, a Code de pr. civ, legszellemesebb bírálója s a genfi azt módosító törvény világhírű szerkesztője, olyan időben midőn 18—-20 volt a genfi tribunal folyamatban lévő pereinek létszáma s így ugyan reá értek a szóbeli tárgyalás medrének kiszélesítésére, a procédure sommairet szabályul állította fel s az előiratok kivételes készíttetését a bíróságra bízta s azért azok, a kik Bellot művéből vélik megbírálhatni a genfi eljárást, a közvetlen tárgyalást igen gyakorlatinak tartják. A német írók egész serege BELLOTra hivatkozik e tekintetben. Az élet azonban rég megfordította Bellot rendjét, s az első tárgyalás rendszerint azon kérdés vitatására fordíttatik, legyen-e előkészítő perirat, mi rendszerint igenlőleg döntetik el s a periratok kicserélése fölötti felügyelet, BEi.r.oxnak egy másik illusiója folytán, a bíróságra bízatván, a törvényszék délelőttjei azzal telnek el, hogy az ügyvédek, a kiknek folyamatban lévő pereik vannak, ott hemzsegnek a tárgyalási teremben s hosszú beszédeket tartanak, a halasztások iránti kérelem s a másik oldalról a megtagadási indítvány indokolására. Rövidebb idő alatt lehetne a meritumot letárgyalni. Erre csak a délutáni audiences-okban kerül a sor. A Belgaországban, az 1876-ik évben megindult eljárási reformmozgalom Bellot művének új kiadását tette szükségessé, mely csakhamar el is kapatott Belgiumban s a javaslat magán is hordja Bellot eszméinek jellegét; a per-előkészítésre nézve ■ mégis azt találja a bizottság jelentésében kiemelendőnek, hogy a javaslat czélja nem az, hogy az írott per-előkészítés megszün- tettessék. Távol e gondolattól, a bizottság úgy vélekedik, hogy ez igenis szükséges, hogy mielőtt szóbelileg tárgyaltatnék, az. ügy írásbelileg előkészíttessék; de szükséges, hogy az komolyan történjék, s ezzel a requétes grossoyées-re s az avouék által tér-
