Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Emmer Kornél: A polgári peres eljárás reformja [14., 1883]
!t tessek el írásbeli per-előkészités, de ez legyen komoly és czél- szerű; a grossoyée periratok helyett eszközöltessék tárgyszerű es alapos conclusions motivées kicserélése s a bizonyítékok és védelmi állítások előzetes kölcsönös megismertetése tétessék kötelezővé; sőt Belgaországban annyira megy az elégedetlenség a jelen rendszerrel, hogy az avouék intézményének eltörlését véleményezték a bíróságok, ügyészségek s a törvényelőkészítő bizottság; de a képviselők nem merték legszájasabb korteseiket bántani s a javaslat függőben maradt. Francziaországban pedig a polgári eljárás legkiáltóbb bajainak orvoslására a hatvanas években kiküldött bizottság, a fentérintett reformeszméknek formulázott kifejezést adott törvényjavaslatában, melyet az államtanácsnak benyújtott. Jelentésének 13. lapján mondja: «Az tény, hogy vannak kényszerűségek, melyek elől a leg- radicálisabb törvényhozás sem hunyhat szemet. Nagyon számos az ügy, melyet a felek a tárgyaláskor, előzetes per-előkészítés nélkül, nem képesek kifejteni, á bírák pedig az idéző okirat alapján meg nem érthetnek. El kell tehát fogadni az írott s a felek között kicserélendő indokolt zárindítványok rendszerét,- mert ki nem tudja azt, hogy a keresetet, a támadásra és védelemre szolgáló érveket és eszközöket tartalmazó ilyen iratok nélkül, a bíróságnak el kell tévednie, minek következménye,, hogy tökéletlen, sőt semmis határozatokat hoznak. La force des choses már eddig is arra vezette a bíróságokat, hogy úgy a sommás, mint a rendes ügyekre nézve, indokolt zárindítványok letételét rendeljék el; de ez nem segít eléggé a bajon.» Az államtanács letárgyalta és elfogadta a bizottság javaslatát. Ámde a közbejött események olyan áramlatot hoztak felszínre, mely a bírák epuratióját fontosabbnak tartotta a per- előkészítés szabályozásánál. Addig is az élet segít magán, a hogy tud. Lausanne-ban az 1867. évben életbe lépett javaslat indokolása azt mondja: «A hatályban lévő perrendtartás főhibája, hogy az előre nem látottnak, a meglepetésnek nagy tért nyit., A felperes keresetéből szándékosan kihagyhatja a legnyomósabb tényeket; az alperes viszont, mellőzheti azt, mit szóbelileg allegálni s mit felelni szándékozik. így azon két perirat, melynek hivatása, hogy a per maradandó alapját és vázát ké
