Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Nagy Dezső: A polgári peres eljárás reformja [13., 1883]
25 . ,f эгчг-г. •-fr-;- két fél úgy csoportosítja tényeit, a hogy magára nézve legkedvezőbbnek véli. Itt sokszor az előadásnak legfinomabb nuance-ai döntenek. Míg a legalis bizonyítási rendszernél a konok tagadások hadának csak formai jelentősége van : emitt legtöbbször épen a tagadó fél ellen fordúl annak elé, rósz világot vet jóhiszeműségére, sőt a mennyiben a tagadott ténykörülmény bebizonyíttatnék, egyenesen a hazudozás, az erkölcstelenség bélyegét süti a tagadóra s bizonyított tényeinek is csak annyi hitelt ad a bíró, a mennyit egy hazug ember egyátalán érdemel. Itt tere van azon magosabb bírói cognitiónak, mely a két egyforma erővel kifejtett ellentétes álláspont közti eligazodásban nyilatkozik. Ez az igazi bírói functió, hol a bíró mindent latra vethet, hol sokszor egyetlen elejtett szó, maga a védekezés iránya, szelleme adja kezébe az igazság kulcsát. Hogy azonban mindez érvényesülhessen, még az előadói rendszer puszta kiküszöbölése sem elegendő. Egy olyan szóbeli fő tárgyalásra van szükség, a hol mind a két fél, zavartalanul és egy folytában terjesztheti elő ítélő bírájának, az egész tanácsnak, saját ügyét és álláspontját Idáig pedig hosszú és sokszor nehéz göröngyös út vezet. Azok kik külföldön, főleg Franczia- országban, egy nyilvános audience-t, szóbeli tárgyalást láttak, de annak előzményeit végig nem élték, vagy nem csinálták, épen olyan csalóka nézeteket szerezhetnek maguknak a franczia szóbeli eljárásról, mint a ki életében mindig csak a pompásan terített asztalhoz ült, de a konyhát soha sem látta. Ezek természetesen nem látnak egyebet, mint plaidoyer-t, nyilvánosságot, és közvetlenséget; mindenesetre megragadó kép egy ilyen audience, mint akár egy pompásan terített, és dúsan megrakott asztal; de hogy ennek a készítési titkát is ellessük, bizony el kell látogatni a konyhába, és ez az avoué irodája, a hol csupa írás, csupa titkosság uralkodik, közvetlenségnek pedig sem híre sem hamva és mennyi munka, mennyi fáradság, míg oda ki praeparalódik az ügy, hogy végre audience-ba lehet vinni. A kik meg a franczia eljárást csak könyvekből ismerik, mindjárt készek anathemát szórni rá, hogy miért nem végeznek mindent nyilvánosan, szóbelileg közvetlenül a bíró előtt, miért nem olyan szép minden perbeli cselekmény, mint az audience. Ennek igen egyszerű oka van. Az első az, hogy ez phizikai lelie-
