Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
Nagy Dezső: A polgári peres eljárás reformja [13., 1883]
16 formalitásokhoz kötött eljárás volt, a tárgyalási elv, a felek előadásának formai kellékei, a kimondott szó visszavonhatatlansága a legmerevebben voltak benne keresztülvíve. Az ezekből való lépésről-lépésre haladó kibontakozás jellemzi a fran- czia peres eljárás történeti fejlődésének irányát, ellentétben a közönséges német írásbeli perrel, mely a legformátlanabb inquisitorius perből lassanként bonyolódott bele a formalitások labvrinthjába és a képtelenségig vitt tárgyalási elvbe. A franczia feudális per merev formaságán az ütötte az első rést, midőn a törvényszéki párbaj a tanúbizonyítással helyettesíttetett. Igen, de hogy illeszteni be ezen új bizonyítási módot a feudális per keretébe, mely sem a bírónak, sem a feleknek a legcsekélyebb szabad mozgást nem engedte meg, a hol a bíró tulajdonképen nem a tények, hanem a felek által ejtett szavak felett ítélt ? Ezt a kérdést ritka tapintattal és előrelátással a parlement szervezetét megállapító 1291-iki Ordonance oldotta meg. E rendelet az ügyek természetéből indái ki, és ezeknek két faját különbözteti meg: 1. melyek egyszerűen a felek előterjesztése alapján: 2. melyek az elrendelt és megejtett tanúhallgatás folytán voltak elintézhetők; ehhez képest a parlement-t két külön szakaszra osztotta: a «Grandi; Chambre», mely az először említett esetben a felek egyszerű előadása folytán azonnal érdemleges ítéletet hozott; a második esetben pedig, az ügyet a tanúhallgatás eszközlése, a vizsgálat (enquéte) megejtése végett a bíróság másik szakaszához a «Chambre des Enquétes»-hez utasította, melynek tagjai «enqéteur»-öknek neveztettek, hivatásuk csakis a tanúkihallgatásra szorítkozott, minek eredményéről a «Grande Chambre »-ban referáltak, mely utóbbi ezen relatiót a második tárgyaláson, az érdemleges ítélethozatalnál értékesítette. Már Beugnot kiemeli, hogy «a tanúbizonyításnak ezen rendszere volt az, mely a francziáknál az egész igazságügyi administratio alapjául szolgált». Valóban a franczia peres eljárás sorsa ezzel el volt döntve; út nyittatott arra, hogy a tisztán szóbeli feudális perben egy másik becses technikai eszköznek, az írásnak is szerep jusson, a nélkül hogy ez a nem kevésbbé fontos és szükséges élőszót kiszorítsa.
