Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]

helyezni szükségtelen. Ügyvédi kényszerünk daczára, megfelelő költségtörvény mellett, a facultativ períratok valóban csak ott fognának használtatni, hol azokra szükség van.

Angliában az eljárás e részben kővetkező : ha perfelvételre megjelenvén alperes (defendant) nem jelenti ki, hogy nem kíván kereseti tényállás-kifejtést, úgy felperes köteles azt 6 hét alatt vele közölni (statement of claim) s ekkor felperes kérhet alperestől védírati kifejtést (defence), melyet ez 8 nap alatt tartozik közölni; ezután alperes kérelmére ettől 3 hét alatt felperes választ (reply) ad. További irathoz, bár számuk nincs korlátozva, bírói engedély kell (order 24. rule 2.) s rendesen több nem is fordul elő. Ez íratok tisztán tényeket, rövid, számozott mondatokban, sorolnak fel. Ki van zárva minden jogi deductio, kizárva a bizonyítékok felsorolása. Bizonyító erejük ugyanaz mint nálunk : a mi a következő períratban határozottan vagy implicite (utóbbi a rendes eset e tisztességesebb pervitelnél) nem lesz tagadva, beismertnek vétetik (order 19 rule 17). Kitérő válasz tiltva van. Senki sem tartozik azt állítani, minek jogi vélelme mellette harczol vagy a minek bizonyítása ellenfelét terheli.

Az elállás (discontinuance), nem-védekezés (default of pleading) s kiigazítás (amendment of pleading) szabályait itt mellőzve, csak azt emelem ki, hogy a bíró nem köteles mindig makacssági ítéletet adni, ha valamelyik fél elmulasztja períra- tát, hanem ha p. o. védírat nem adatott be, elrendelheti a kereseti tények bizonyítását vagy a mit czélszerűnek lát, mint egy stereotyp formula mondja: «or may make such order as to the Court or Judge shall seem just «vagy» fit».

A períratváltás bezárását (close of pleadings) bármelyik fél eszközli (join issue) s ha a bíró azt találja, hogy a períratok nem eléggé fejtik ki a vitás tényeket, melyek megállapítandók (the issues of fact), elrendelheti azok közös kifejtését (issues alakjában) s ha a felek nem egyeznek meg ebben, ö állapítja meg a vitás tényeket (ord. 25, 26).

Összefüggés kedvéért itt anticipando jegyzem meg, hogy ezen períratok nemcsak a feleknek, hanem a bírónak is tájékozására szolgálnak s a tárgyalást kérő fél által tárgyalás előtt azok nyomtatott copiája neki átadatik. A tárgyalást az íratvál59