Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
34 ben soha sem volt eddigelé szokás; tehát miért vennők át ezen előttünk idegent most, mikor csak nehezítené a szóbeliség keresztülvitelét, leszállítaná annak értékét, előnyeit; de sőt az újabb tanú és szakértői bizonyításra gondolva, előre is sötét ho- málylyal, komor felhőkkel borítaná be a szóbeli rendszer láthatárát. Ha a fölebbezési újításokat kizárjuk, könnyebben érvényesíthetjük azon elvet is, hogy az első bíróság ítélete ellen a ténykérdésben ne lehessen fölebbezéssel élni. Egy lépéssel közelebb jutunk ezen állásponthoz. Kell tehát, hogy az egyfokú bíróság hívei pártolói legyenek a fölebbezési újítások kizárásának is. Mert ez amannak előkészíti útját. Embereljük már meg magunkat mi magyarok is. Ne legyünk mindig a külföld uszályhordozója, szolgai alattvalója a szellemiekben. Hiszen mi is voltunk egykor Európának nagy nemzete irányadó hatalommal, köz- és magánjogi intézményekben egyiránt és mint a szóbeliségre vonatkozólag épen most érintett régi intézményeinkből látjuk, nekünk magyaroknak is megadta a természet a józan gondolkozást épúgy, mint a többi népeknek. Nem kell tehát nekünk sem minduntalan mintáért a külföldre szorulnunk. Vannak nekünk is a múltban intézményeink, melyet az előhaladás és kor kívánalmaihoz idomítva teljesen kielégítenek bennünket. Nemcsak, de korszerű átalakítás mellett egyenesen azok menthetnek meg bennünket. Az önálló fejlődés, az önálló tudományosság lévén azon alap, melyen az európai míveltség és egyetemes haladás javaeredményeit sikerrel befogadhatjuk; ez azon szilárd erkölcsi erő, mely kis nemzeteknek is maradandóságot biztosít. Az idegen intézmények puszta másolása, meddő utánzása reménytelenségre , bizalomhiányra, szellem-szegénységre s hogy ne mondjam lemondásra vezet. Pedig minél több a bajunk és minél jobban érezzük súlyát, annál inkább tiltakozunk és tiltakoznunk is kell a lemondás és kétségbeesés veszedelmes gondolata ellen. Ez érzet hatalomra vergődése és életrevaló ősi jogintézményeinknek következetes mellőzése nagyobb veszedelem volna reánk minden politikai balsorsnál és minden orosz háborúnál. A fölebbezési tárgyalás az első bíró ítéletének felolvasásával venné kezdetét. Ezt követnék a felek szóváltásai. Ezek után felolvastatnának a bizonyítékok, s végül ismét a felek adnák
