Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]

lesbjei több ízben hangosan követelték ennek életbelépését, a mi újabb igazságügyi törvényeinkben is már sokszor kifejezésre talált. Sőt e kérdéssel jogtudományunk nemcsak általánosság­ban, hanem részletesen, viszonyaiba behatóan és egész tüzetes- séggel is foglalkozott úgy törvényjavaslatok (1870-ki Horváth Boldizsár- és 1880. évi ÖKRös-féle) mint önálló könyvek és ér­tekezések (Jogászgyűlési kiadványok, Halmossy, Csacskó, Tóth Lőrincz, Schreyer, Zlinszky, Szokolay, Garay Dezső, Szabó MiKLÓs-tól stb.) alakjában. Mindezekben valamint a perjogi munkában (Ökrös, Herczegh stb.) körülményesen tárgyaltatik a közvetlen szóbeliségre való tekintetből a bírósági szervezet a tár­gyalás, bizonyítási eljárás, fölebbezés s megismertetvén a vo­natkozó rendszereket, egyszersmind jeleztetik, hogy azok közül hazai viszonyaink szemelőtt tartásával melyik volna nálunk leginkább czélravezető. Ezeknek elmondása után m. t. hallga­tóimra bizom, hogy mily jelentőséget lehet tulajdonítani Nagy Dezső úr azon erős állításának, mintha a perjogi irodalommal foglalkozók eddig csak jelszavakat hangoztattak, vagy mintha a szóbeliségnek ellenségeivé szegődtek volna. Ha az előadottak igen tisztelt hallgatóim figyelmét talán még ki nem fárasztották, bátorságot veszek magamnak elmon­dani a fenforgó tárgyra nézve saját egyéni nézeteimet is. El­kezdve a bírósági szervezeten és áthaladva a tárgyalás, bizonyí­tás, határozathozatal és perorvoslat fontosabb mozzanatain. III. III. Bírósági szervezet a szóbeli perrendben. A mi különösen a bírósági szervezetet illeti, ebben én már ma sem látok akadályt a szóbeliség behozatala ellen. Nincs aka ■ dály az első fokon; mert első folyamodású bíróságunk mostani szervezete alapvonalaiban tökéletesen megfelel a közvetlen szó­beliség rendszerének. A tudomány és gyakorlat szerint ugyanis a közvetlen szóbeliség rendszere kettőt követel az elsőfokú bírói szervezetben: a) hogy létezzenek társas bíróságok minél keve­sebb számmal s minél nagyobb hatáskörrel; új hogy a társas bíróságok mellett egyes bíróságok is működjenek minél na­gyobb számmal és minél csekélyebb hatáskörrel. — Egyik kő­ál

Next

/
Oldalképek
Tartalom