Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)

A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]

A MAGYAR JOGÁSZEGYLET 1883. NOVEMBER 24-IKI TELJES-ÜLÉSE.

Napirenden van dr. Nagy Dszso-nek «a polgári peres eljárás reformjáról» tartott előadása feletti vita. A szólásra feljegyzettek sorrendjében következett dr. Hekczegh Mihály :

Érdemes tagtársunk, dr. Nagy Dezső úr «A polgári peres eljárás reformja» czímü értekezésében erős váddal illeti azokat, kik nálunk általában a joggal, különösen pedig a perjogi irodalommal foglalkoznak. Úgy tünteti fel a dolgot, mintha a hazai jogélet az európai értelemben vett szóbeliséggel eddigelé nem foglalkozott és mintha perjogi íróink is egészen haszontalan munkát vagy szélmalomharczot folytattak volna eddig. Sőt az által, hogy — mint ő állítja —felültek a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság ősgermán elveinek és újra, meg újra egész chablonszerűleg sorolgatták fel több-kevesebb frázis kíséretében a szóbeliségnek mint elvnek százszor hallott előnj^eit: ez által habár öntudatlanul is, épen az elősegíteni kívánt jó ügy diadalát évekkel dobták vissza s így a védelmezett ügy ellenségeivé szegődtek.

Ezen erős vádakat minden megjegyzés nélkül én sem hagyhatom. Be akarom bizonyítani, hogy az ú. n. európai értelemben vett szóbeliséggel úgy a hazai jogélet, mint hazai jogtudósaink és perjogi íróink már eddigelé is alaposan, behatóan foglalkoztak. Melyet midőn bizonyítani szándékozom: ezen előadásommal egyszersmind történeti hátteret nyújtok előttem szóló két tagtársunk dr. Emmer Kornél s dr. Plósz Sándor külföldi személyes tapasztalásokon nyugvó és közvetlen észleletből származó közelismeréssel fogadott értekezéseihez is. És ezen történeti háttér szerintem minden reform intézkedés alkalmával annyival szükségesebb és czélszerűbb, mert a külföldi jogélet ismerete nem önczél, hanem csak eszköz: a hazai jogélet javítására. A tudománynak, mely idegen földön, vagy külföldi köny-