Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 2. kötet (13-17. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 2. (Budapest, 1885)
A polgári peres eljárás reformja. Az 1883. november 17-től deczember 1-ig folytatott vita [16., 1883]
Fontos kérdés már most, hol adandó be a kereset a tszéki vagyis formaszerü eljárásban, ezzel kapcsolatban, bogy a határnap a keresetre azonnal kitüzessék-e? Én az úgynevezett német rendszer mellett vagyok, mely szerint a kereset a bíróságnál adandó be, s a tárgyalás napja arra ki is tűzetik. E határnapig folynak azon, a törvény által megállapított batáridők, melyek alatt a períratokat közölni kell. A járásbírósági vagyis sommás eljárásnál a keresetet szóval vagy írásban csakis a bíróságnál képzelem előterjesztbetőnek. így tehát a két eljárási mód ebben nem fogna eltérni, a perfüggőség pontosan meghatározható lesz, és pedig a formaszerű és sommás perekre nézve egyöntetűen, a mi mindenesetre előny. Azonfelül ha a formaszerű eljárásban a kereset nem a bíróságnál adatnék be, a períratok váltása után mégis határnapot kellene kitűzni, a perbejelentés és a határnap közti időben tehát a per szünetelne; vagy ha a franczia mintát követnők, mely szerint a perek határnap-kitűzés nélkül, a bejelentés után, rolleba iktattatnak, számos vétlen mulasztásra nyújtanánk alkalmat, miből ismét igazolás vagy más jogorvoslat következvén, a peres eljárás hosszabb lesz. A határnapot tehát a formaszerű eljárásban is a keresetre mindjárt ki kell tűzni; és pedig elvül állván, hogy a közvetlen tárgyaláson előadottak felett ítéljen a bíró, a kereset mint írásbeli beadvány kül- és belkellékeit, az illetőséget ne vizsgálja, szóval a limine azt el ne utasíthassa, ezért a határnapot nem a tszék, hanem az elnök tűzze ki. Említettem, hogy a kereset vétele s a határnap közt vál- tandók a períratok, természetesen csak a formaszerű eljárásnál; mert a sommásnál előkészítő írat nincs. T. barátom dr. Plósz imént hallott fényes előadásában ezt a perírat-váltási időközt a perfelvételi s tárgyalási határnap közti időre teszi. — Szerinte ugyanis az érdemleges tárgyalást önálló perfelvétel —- lehető rövid — előzné meg, a halasztó kifogások előterjesztése vagy esetleg mulasztási ítélet hozatala czéljából. Magam sem akarom a halasztó kifogásokkal az ügy érdemének eventualis felvételét. Ez az eventualitas elvére vezetne, tehát bővebben nem szükség ellene szólni. Én csak azt állítom, 5
