Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)
Neumann Ármin: Az életbiztosítás lényege és jogi természete [3., 1881]
24 az évi díjak a bekövetkezett károkat föliüinulják, valóságos nyereségnek vétetik és csak óvatosságból képeztetik ezen fölöslegnek egy részéből a nyereségi tartalék; ellenben az életbiztosításnál a díj tőkeképző része, takarékbetétekhez hasonlóan, kamatozás mellett helyezendő el, azok a biztosító tartozását képezik; az évi járulékok csak azon másik része, mely valóságos biztosítási díjat képez, az elhaltra eső tartalékkal fordítható az esedékes kötvényre és csak a fenmaradó fölösleg tekinthető a társulat nyereségének. A díjak kamatozó befektetésre szánt részei képezik az úgynevezett díjtartalékot. Ezen alapszik az életbiztosítási kötvények úgynevezett mathematikai visszvásárlási vagy előlegezési értéke, míg más biztosításoknál ezen érték azért nem szerepelhet, mert legtöbb esetben a föltett esemény be nem állván, a biztosító fizetési kötelezettségének nincs helye. A díjtartalék sajátképen nem a biztosítóé, hanem a biztosított tulajdonát kepezi, amint hogy a bilanzokban a társaságok passiv tételei közt is előfordulnak; .azok a biztosító által semmi szín alatt sem vétethetnek igénybe és azonnal kiegészítendők, mihelyt azokat veszteség éri. Soká időztünk Malsz tanánál, mert őt az előadott nézetek legmelegebb szószólójának tekintjük és mert Németországban, de nálunk is sokan zászlójához szegődtek. Lesz alkalmunk később egyebek között ezen nézet téves voltát egyáltalán, különösen pedig annak alkalmazhatlanságát a magyar törvény szempontjából kimutatni. Predöhl Malsz nyomdokain halad, mégis kiemeli, hogy MALSz-nak azon nézete, miszerint a díjtartalék a fönnálló szerződési viszony alatt, vagy epen már a számtani közép-élettartam elérésénél a biztosítási összegre fölrúg, mindenekben téves. MALsz-nak ezen tévés nézete oly szembeötlő, hogy polémia tárgyát sem képezheti. Predöhl továbbá az életbiztosítás kettős természetéből könnyen megfejIlletőnek tartja, hogy itt miért nem lehet szó kettős- és túlbiztosításról. A takarékos- kodási vállalatnál kiki tetszése szerint részesülhet. Itt kettős biztosításról csak akkor lehetne szó, ha a biztosított magának, a szorosabb értelmű biztosítási teljesítményt, vagyis a díjtartaléknak esetleges kiegészítését az egész biztosítási összegre,
