Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)
Neumann Ármin: Az életbiztosítás lényege és jogi természete [3., 1881]
azonban helyesen jegyzi meg Hoi>f (Ueber die alig. Natur dea (rebuffs- und Sterblichkeitsverhältnisses. 1869): «Es finden fortwährend Fluctuationen im Gebnrts- und Sterblichkeitsverhältnisse statt, die bald engere, bald weitere Bahnen beschreiben, aber selbst auf einem ausgedehnten Gebiete und in langen Zeiträumen sich keineswegs immer völlig compensiren, und ebensowenig in ihrem Laufe eine regelmässige Periodi- cität befolgen». Es mely halálozási táblázat vétessék a számítás alapjául? Ismerünk vagy 18 táblázatot, és ha azokat egymás mellé állítjuk, azt tapasztaljuk, hogy egymástól feltűnő eltéréseket statuálnak ; így látjuk, hogy pl. 1000 egy évben született ember közül a 20-ik életkort Simpson táblázata szerint 360 éri el, Northampton szerint 441, Süssmilch szerint 491, Deparcieux szerint 556, Iversboom szerint 584, Price Sivéd táblázata szerint 570, Halley szerint 592, Carlisle 609, Qüetelet 645, Demonferrand 638, Farr szerint 663, Fuilaison 843 stb. A biztosító intézetek ma leginkább az iigynevezett «angol tapasztalat», majd «combinált tapasztalat» vagyis azon táblázatot alkalmazzák, melyet 17 angol társulat 78 évi tapasztalat alapján 1843. évben közzétett. Ezen táblázatról a statistikusok nagy elismeréssel nyilatkoznak; ezen táblázatok azonban nem mindig valóságos számtételeik, hanem többé-kevésbbé jelentékeny modificatiókkal szoktak alkalmazásba vétetni. Geyer a német biztosító társulatok egyik-másikának azon ellenvetést teszi, hogy majd ezen, majd azon táblázatot veszi alkalmazásba, a szerint, a mint saját érdeke kívánja, hogy a biztosítási díj kiszámításánál a magasabb halálozást föltüntető tabellát, ellenben valamely kötvény úgynevezett mathematikai visszvásárlási értékének kifizetésénél egy másik, kisebb halálozást feltüntető táblázatot veszi számítási alapul. Geyer szerint csak három nemet életbiztosító társaság létezik, mely az általuk használt halálozási táblázatot a szerződő féllel nyíltan és becsületesen közölni szokta; ezek a darmstadti és stuttgarti Benten-Anstalt és a karlsruhe-i Versorgungsanstalt, Különben bármily haszonvehető legyen is a 17 angol társaság táblázata, mégis feledni nem szabad, hogy az angol viszonyok szerint és angol tapasztalatok után lett összeállítva, és mindig kétes marad, vajon ezen 16