Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

6 meg helyesen, ha korának politikai állapotaira tekintettel vagyunk. Francziaországban, e continentalis mintaállamban, nemcsak a törvényhozó hatalom egyesült az états généraux megszüntetése óta a korlátlan végrehajtó hatalommal a király személyében, hanem a független birói parlamentek sem szorítkoztak természetes hivatásukra, a nemzeti akarat és tett összhangjának őréül szolgálni, ők is illetéktelen befolyást gyakoroltak úgy a közigazgatásra, különösen rendőri, egyházi és sajtóügyi ágára, mint a törvényhozásra, a királyi rendeletek beczikkelyezésének, alkalmazásának megtagadása által (remonstrance et refus d'enregistrement.) A parlamentek conservativ makacssága ellenében természetes és szükséges reactiót képezett azok megszüntetése a forradalmi törvényhozás által és ennek túlkapása a birói hatalom terére. Óriási haladást észlelünk, ha ezen állapotokat vagy még d'Alembert és Diderot encylopaediájának formuláit összehasonlitjuk a mai franczia közjoggal, mely valóban az egyéni szabadság és közérdek kiegyenlítése. A privilégiumok és absolutismus államát felváltotta a jogegyenlőség és politikai szabadság állama. A politikai organisatio, mint eszköz, a társadalmi organisatiónak, mint czélnak, szolgál. A hatalmak megosztása azaz függetlensége egymástól meg lett határozva azon kényes határvonalokon is, melyeket a közigazgatási jog alapelvei képeznek. E közigazgatási jog a rendezett pénzügy egyik lényeges tényezőjének, a cour de comptes-nak bíráskodása, de különösen az államtanácsnak, illetve 1848 óta ennek s a semmitőszéknek vegyes bíróságának iudikaturája által, melyet az alsó fokon ítélő praefecturai tanácsok híven követnek, a közigazgatás és törvénykezés tényleges és észszerű határait megállapító jogtudomány és törvényhozási tudomány nagy és fényes irodalma által, a közigazgatási jog codificatiójának kezdeményei és az eljárásnak különösen 1864/65-ben javítása által annyira kifejlesztve és különösen oly világosságra és praecisióra emelve lett, minőt az angol minta jog alkalmi törvényzüre, mely elvtől s elmélettől idegenkedik, alig tűr. Igaz, hogy az alaki tökélylyel az anyagi tartalom lényeges hibái párosulnak. Hiányzik logikus rendszer, túlzott a közérdek oltalma a magánossal szemben, ki csak panaszra jogosult, midőn