Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)
Nagy Dezső: A franczia ügyvédség [2., 1881]
Miután az elnök az ülés czélját előadta, elrendelő az ügyvédi rend tanácsának bebocsájtását, kik 20-an voltak, élükön a bátonnier : Chaix d'Est-Ange, a tanács tagjai közt egy Düpin, egy Berryer, egy Flandin, egy Benoit, egy Jules Favre. A főügyész — procureur général — exposéját előterjesztvén, a bátonnier az ügyvédi kar nevében felolvasá a kar előterjesztését, mely méltó volna egész terjedelmében való közlésre; az idő rövidsége miatt csak pár passust leszek bátor belőle bemutatni. «Kötelességszegés volna — hangzott az exposé — lia ama sértő nyilatkozat következtében egész erővel fel nem lépnénk. Azt mondja az államügyész, hogy a bíróság iránti tiszteletről megfeledkezénk, midőn hozzá egy collectiv levelet intéztünk. Uraim! önök nekünk elégtétellel tartoznak, s mi azt semmiféle hatóságnál nem kerestük. Mi azt hittük s még most is hiszszük, hogy sokkal méltóbb azt egyenesen követeink Mi nem akartunk hivatalos közbenjárókat igénybe venni. Mi a bíróságtól magához a bírósághoz ajipelláltunk. Ez még tisztelet volt az iránt, kire panaszunk van. A törvény minket közvetítőkként helyezett az igazságszolgííTtáfas és az igazságkeresők közé. Sokkal inkább a lelkiismeret és a becsületesség képezi alapját a biróság előtti hitelünknek, mint a tehetség. A mi missiónknak, uraim, e magaslaton kell maradni a; azt lealacsonyítva, megalázva visszautasítanók. A bíróságnak érdeke tisztelni azokat, kik vele az igazságszolgáltatás magasztos munkájában osztoznak ; nekünk, kik egész életünket nehéz és lelkiismeretes munkában töltjük, jogunk van a tiszteletre. Ezt rev indie áljuk a mai napon az összes főtörvényszék előtt.» A Cour hajthatatlan maradt; a Conseil levele megsemmisítésének elrendelése mellett rosszaló határozatot mondott. Erre a rend tanácsa leköszönt, azonban újra megválasztatván, elrendelte, hogy minden ügyvéd tartózkodjék a kívánt elégtétel adásáig a főtörvényszék első sectiója előtt megjelenni, míg az ország minden ügyvédi kara szerencsekivánatát küldé a párisi barreauhoz kitűnő magatartásáért. A követelt elégtétel nem soká késett. A törvénykezési szünidő után tartatni szokott ünnepélyes ülésben, hol a bíróságok mellett az ügyészi és ügyvédi kar összes tagjai jelen valá26
