Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)
Nagy Dezső: A franczia ügyvédség [2., 1881]
14 A tanács e beterjesztett adatok alapján első és utolsó fórumban határoz a tableau-ba való felvétel iránt. Az ügyvédi rend élén, kik t. i. ugyanazon egy tableau-ban vannak beírva, az ezek által választott tanács, a „Conseil de Vordre“ áll, melyet az újabb rendeletek (1822. ord. 7. ez. és 1830. ord. 1., 2., 3. ez.) «Conseil de discipline »-nek neveznek, a mit azonban a legnagyobb erővel utasítanak vissza, mert mint Mollot mondja , «e tanács sokkal inkább foglalkozik administrativ teendőkkel, mint fegyelmi vétségek büntetésével». (La Profession d’avocat r. 1. I.) S valóban a legnagyobb tévedés volna a Conseil alatt valami szorosabb értelemben vett s §-ok által szigorúan körvonalozott hatáskörrel felruházott hatóságot érteni. Itt már sem a törvény, sem a rendeletek nem rendelkeznek. Hatásköre az ügyvédség, belső ügyeiben, annak szentélyében mozog, hol nincs többé szükség casuisticus jogszabályokra. A Conseil nem egyéb, mint a tableau-ba beírt ügyvédek delegátusainak, kik kartársaik föltétien bizalmát bírják, egyesülése. Ők a rend élő lelkiismeretét képezik; egy jury ez, mely határozatát indokolni nem köteles, mert minden tettük czélja az ügyvédi rend szellemi és erkölcsi erejének emelése. S valóban a conseil több esetben oly nagyszerű magatartást tanúsított, mely páratlan a történelemben. Lesz alkalmunk közülök egy párt röviden megismertetni. A Conseil ülésein a tableau-ba beírt tagok által absolut szótöbbséggel választott ,,bátonnier“ elnököl. Már a legrégibb időben illendőnek tartatott, hogy a rend magát különféle alkalmakkor képviseltesse, mire rendesen a tableau-ba legrégebben beírt tag kéretett fel, ki decánnak — doyen — neveztetett, ki azonban öreg kora miatt több ízben nem lévén alkalmas e tiszt betöltésére, a képviselő esetről esetre választatott, míg végre e tisztesség állandósíttatott, s annak képviselője „ háton- nie г“-пак neveztetett, miután a vallásos ceremóniák alkalmával Szent Miklós, az ügyvédek patronusának botját (báton) hordozá. A bátonnier hivatása ép oly diseret és semmi szabályokhoz nem kötött, mint a tanácsé; mint Mollot, egyik legtekintélyesebb íranczia ügyvéd mondja: «0 (bátonnier) a család feje, a mi példányképünk, primus inter pares». «Az elnökség a lehető legmagasabb tisztesség és dicsőség, a mit csak ügyvéd
