Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)
Nagy Dezső: A franczia ügyvédség [2., 1881]
S zóbeliség és ügyvédség, reformja! Ez a két dolog az, melynek a közel jövőben való létesítése iránt minden jogász a legnagyobb érdeklődéssel viseltetik, sőt a melynek megvalósítására mindenki tehetsége szerint törekszik. E kettőnek összekapcsolása szerencsés gondolatnak mondható, mert valóban aligha van két szorosabban összefüggő dolog, mint az eljárás és az ügyvédség. A két kérdés csakis együttesen és egyszerre oldható meg. Az eljárás az alap, az ügyvédség mikénti szervezése: ennek közvetlen kifolyása. A hol tabula rasa van, e két társadalmi és politikai kérdés helyes megoldásánál csakis ez a czélra vezető rendszer. Boldog azon ország, melynek nem kell azzal törődni, hogy vajon a szóbeli eljárást vagy az ügyvédi rendtartást csinálják-e meg elébb. Ezek közt foglal helyet és pedig legelső sorban Francziaország, hol a bírósági szervezet, az eljárás és az ügyvédség nem megrendelt készítmények, hanem évszázadok fejleményeinek eredményei. E századok folyamában az ügyvédség és annak tagozata a bírósági szervezettel, az eljárással annyira összeolvadtak s szálaik annyira összeszövődtek, hogy e hatalmas testből, mit a francziák «organisation judi- ciaire»-nek neveznek, az ügyvédséget amúgy egyszerűen kiszakítani s róla értekezni bajos lenne. Ezért meg fog engedni a tisztelt teljes-ülés, ha a franczia bírósági szervezetet és eljárást a legfőbb vonásokban röviden ismertetni fogom. A franczia bírósági szervezet, melyet minden modern állam mintául vett, a lehető legegyszerűbb, és ennélfogva a lehető legjobb. Egyszerűségét még csak az egyes- és társasbiró- ság combinálása sem zavarja. A békebiró mint egyesbiró a tulajdonképeni szervezeten kívül esik. Az elsőfolyamodású 1
