Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

32 állam egyik oszlopáról értekezvén, emlékezzünk meg arról és emlé keztessünk reá, hogy az államhatalmak megosztása, 48-iki alkotmányunk egyik alapja, 69-iki alaptörvényünk szelleme nem­csak nemzetünk hosszú és fájdalmas küzdelmeinek vívmánya volt, hanem az egész emberiség szellemi, erkölcsi és politikai fejlődésének egyik eredménye és gyümölcse, a mai kornak még fel nem adott, fel nem adható, tudományos igazsága. Ha tehát visszatérve régi tévntakra, gátot emelünk Nyugateurópa, a szülő eszmék tengere ellen, akkor az elszigetelt, elzárt jogcsatornánk kiszáradni, körülötte ősnemzeti sivatag képződni fog. Ha denatu­ralizáljuk az átültetett művelődési intézményt, a tudomány apálya egyszersmind a jog apálya lesz. Ha szövetkezünk Ujgermánia katonai és bureaukratikus, gazdasági és jogi reactiojának szel­lemével, sorsunk ismét az lesz, mint osztrák provinciális korunkban. Reméljük b. Eötvös József jóslatával: »Meglehet súlyos szenvedések állanak még előttünk ama nagy harczban, — melyben az, a minek jog az alapja, és az, ami csak anyagi erőre támaszkodik — szemben áll egymással, és lehet, hogy még soká tart e harcz, de bizonyára azon ügyé lesz a diadal, a mely mellett az éberek minden nemes érzelme sikra szál­land; mert egy tartós jövőnek épületét csak erkölcsi alapokon és tiszta kezekkel emelhetni föl.« Az épitő tudja, hogy romokból támad uj élet. Epitsünk! Budapest, 1880. Az „Athenaeum" r. t. könyvnyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom