Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

27 addig hasonló fejlettségű, rendszeres ius publicura alkotására eddig képtelen volt, az arra vállalkozott természetjogi tudomány hibás alapjai folytán. A második lényeges követelmény az, hogy legalább minden egyéni jog feletti vita, akár magános és magános, akár magános és az állam között, akár közjog akár magánjog felett folyik, ily jog administrativ sérelmének üldözése, végre a birói és közigazgatási hatóságok illetőségi összeütközése, mint törvénykezési ügyek, a független, felelős, rendes bíróságok hatáskörébe utasíttassanak. Ezeket a nálunk tervezett, részben nem jogtudó laikusokból, túlnyomóan közigazgatási hivatalnokokból alkotott külön közigazgatási biróságok nem pótolhatják, legkevésbbé nálunk, hol az átlagos miveltség csekély. Nincs, nem lehet bizalom függő, az államérdek részére hajló és a birói impassibilitáslioz nem szokott közeg jogosztásában, midőn az egyén és állam érdekei, jogai egymással szemben állanak. Bizalom hiányában pedig ezen igazságszolgáltatás nem lehet alkotmányos. Lélektani lehetetlenség, hogy normális ember, ki igazgatni, cselekedni, parancsolni szokott a kormányzat érdekében, megfelelhessen a nehéz birói functiónak a kormányzati érdek ellenére is. Ezen az emberi természetben rejlő igazságot megerősiti évezredek tapasztalata. »Es gibt nur eine Gerechtigkeit« — mond Feuerbach, — »eine doppelte Justiz, eine Justiz der Gerichte, eine Justiz anderer als richterlicher Behörden, hat nicht viel mehr Sinn, als eine rechte Justiz in Gegensatze zu einer nicht rechten, eine gesetzmássige im Gegensatze zu einer willkürlichen.« A szolgabíró vagy alispán azáltal nem válik alkalmas biróvá, hogy igazságszolgáltatási functiót ruháznak rá. »Eine Administrativ-Justiz ist keine Justiz, eben weil sie eine Verwaltungsjustiz ist«, mond Puchta. Az ellenvetéseket e követelmény ellen rég megczáfolták. Kifejtették, hogy az állam érdeke nem szenvedhet, hanem csak nyerhet az által, ha minden jogsértés megtorolható, megelőzhető lesz. Az államnak sem lehet más, mint jogos érdeke. És az önkény hatalmával rendelkező és ez által szükségkép depravált kormányközegek közvetlenül is, közvetve is károsítják magát az állam-