Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

23 logia és hypothesis törvényeinek oly esetlen sértését, mint ezen hivatkozásban. Az angol békebiró relatíve qualifikált rendőri és igazságszolgáltatási közeg; birói eljárása, hol fontosabb, collegiális, bol egyes birói, felebbezbető a quarterly session-hez, a békcbirák gyűléséhez, a rendes központi biróság pedig mindenkor beavatkozhatik és magához vonhatja az ügyet (writ of certiorari, mandamus). Biztosítékot nyújt a békebiró büntetőjogi és magánjogi felelőssége minden dolus és culpa (without reasonable cause) esetében, mely felelősség alapján ellene a személyében vagy vagyonában sértett fél törvényes elégtételt közvetlenül és birói utón nyerhet; biztosítékot nyújt még administrativ eljárására nézve is, a kifejlett törvényes anyagi közigazgatási jog, melynek sértéséért az administrativ közeg ép ugy felelős rendes biróság előtt, mint bármely törvényes magánjog sértéseért; biztosítékot — the last not least — nyújt végre az emberek minősége, nemcsak minimalis 1000—3000 frtnyi évi tőkejövedelem, hanem pusztán azok kinevezése folytán is, kik, mint Blackstone mondja, »of the best reputation and most worthy men of the county« — r a megye legjobbhirü s legtöbbet érő emberei. Egy mivelt, gazdag, független angol aristokratát, ki szellemi és anyagi erejét a közszolgálatnak feláldozza, ki büszke őseinek önzetlen példájára és mint ők, pártatlan igazságszolgáltatásának köszön tekintélyt és bizalmat az őt környező népnél, melynek viszonyait ismeri, párhuzamba helyezni a magyar falusi biró par^szturi hatóságával, kinek ősei apja, kinek miveltsége a miatyánlk, kinek ambitiója a zseb, ez valóban oly logikai merészség, melyet a legjobb akarat sem alakithat igazságügyi politikai érvvé. Főok a legheterogenebb ' functiók ujabb összevegyítésére, most mint hajdan, a költségszempont szokott lenni. Politikai arithmetikánk igen egyszerű: az érdekek tárgyi becslése és összhangba hozatala helyett a budget, bizonyos minuendo licitatio megállapítása, melynél a legolcsóbb, a legkevesebbet adja és kapja, kinek hangja a leggyöngébb, a legnyomatéktalanabb. Már pedig a nyugoti culturállamok példája, melyek akkor, midőn mai állapotainkhoz hasonló fejlődési fokon állottak, nagy, lángelmű és lángerélyű jogreformáló igazságügyi kancellároknak örvendeztek, nálunk úgy látszik csak — elrettentőén hat. Ennek egyik oka és hatásában ehhez hozzájárul