Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 1. kötet ( 1-12. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 1. (Budapest, 1884)

Dell' Adami Rezső: Igazságszolgáltatásunk és közigazgatásunk reoja [1., 1880]

16 sedtek volt ama bölcsészet és mozgalom iránt. így akarják elsilányítani és valóban — mint Börne monda — Európa inasaivá tenni e nagy és nemes népet. G-neist elitéli a tudatlan laikusok merészségét, politikai dologhoz szólani, de elitéli a jogászokat is, kik az egyedül tanult és értett magánjogból, pandekta-fogalmakkal construálnak közjogot. Csak a porosz hivatalnokok s azon régi practikus iuristák találnak kegyelemre, kik mint Pfizer elfogadták az administrativ hatóságok bíráskodását, kik elismerik a királyi teljhatalmat. Gneist szerint czélszerű ugyan a iurisdictio és administratio közegeit elválasztani, mint már a XVIII. században belátta a nagy porosz Churfürst, de csak azért, mert a nehézkes biró nem képes gyors cselekvésre, közigazgatásra; már a közigazgatási bíráskodást meg kell hagyni a politikai hatóságnál, mint a 48-iki frankfurti parlament alkotmánya is meghagyta volt; azt rendes bíróságra ruházni annyi volna, mint bírói administratiót és a hatáskörök összezavarását restituálni. Ez a sophistika mesterműveinek egyik gyöngye. Csak a legfelsőbb fokon a ki nem elégítő egyes ministeri iurisdictio helyett »független« hivatalnokok s laikusok testületi _biráskodása szervezendő. így is lett a nagy porosz reformban, mely 1872 —1876. létesült. El van választva a tiszta administrativ, a szükségkép, bármely hivatali pragmatika mellett elbocsátható egyes hivatalnok által végzendő közigazgatás az administratio vitákban való bíráskodástól, melyet első fokon ellát ugyanazon politikai hatóság, mely administrál (Amtsvorsteher), mit Gneist personalunionak nevez, de már másodfokon a kerületi politikai hatóság kiegészítve laikus elemmel testületté, és — bár három instantia Gneist szerint sok a jóból — utolsó fokon hasonló alkotású semmitőszék, mely revisio in iure által a jogegységet biztosítja. Ezen a városi magistratura mintájára készült szervezetnek kiegészítését képezik a birodalmi bírósági szervezet, a birodalmi polgári és bűnvádi eljárás, melyek a sértett magánosnak több oltalmat nyújtanak a felelős hivatalnok irányában, mint a korábbi porosz rendszer. Ezen reform által, melyet Gneist szerényen a nagy birodalmi kancellárnak tulajdonit, szerinte megtestesült a tökély eszménye, messze túl van szárnyalva minden európai állam, még az