Előre - képes folyóirat, 1921. május-június (6. évfolyam, 21-24. szám)

1921-05-29 / 22. szám

1921 junius 18 AZ UJ KOR RÍ KRÓNIKA Nagyon sok a párbaj Budapesten, Írja az Amerikai Magyar Népszava tudósí­tója, akinek a dolog nem tetszik. Miért nem? A párbaj-mánia és mindaz, ami mögötte van és vele jár, ép úgy hozzá­tartozik a HorthyMagyarország fizio­­gnomiájához (vagy fizimiskájához, a hogy egy olyan kurzus-kunandor né­­pieschen mondaná), mint a panama, a munkakerülés, a nagyzási hóbort, a zsidópofozás meg az államcsőd. Hogy az “ifjú leventék” (értsd: a tudatlan és komisz ébredő taknyosok) nem igen sebesitik meg egymást párbajozás köz­ben, az érthető. Majd ők egymást se­besitik, amikor mindkettőjüknek kard van a kezében! Hiszen az tisztára ve­szedelmes lenne! Sokkal egyszerűbb és biztonságosabb, párbaj után kezet rázni és a karddal kimenni az utcára, ahol a zsidók járnak a kardnak nyoma nélkül, kivéve a hátukon, ahol már ott az előzetes kardlap nyoma. Ha vér kell, hogy folyjon, ott a zsidó-vér — a zsi­dónak az a jó tulajdonsága, hogy ha fegyvertelen s egyedül van hat fegyve­res ébredővel szemben, nem üt vissza. Csonka Magyarország nem ország. De nem ám, a horthyfizimiskáját neki! * Ady Endrének a legnagyobb magyar költő­nek, szobrot emelnek tisztelői. Nem, mi nem álmodunk és nem tévedünk. Ez így van,— előttünk a bécsi Jövő, amely a tényt szárazon, minden kommentár nélkül tudatja. Viszont, a hitetlenkedők ellenvetéseinek lecsititására, sietünk hozzátenni, hogy Ady Endrének, a leg­nagyobb magyar költőnek, nem Buda­pesten emelnek szobrot. Budapesten ma Ady, a hitetlen modern, Ady, a nemzet­közi szocialista, Á^y, a forradalmár, Ady, a magyar dzsentri-tunyaság, dzsentri-élhetetlenség, dzsentri-komisz­­ság kérlelhetetlen ostorozója nem nép­szerű. Budapesten ma Sokoropatkai Szabó, Lendvai István, Patacsy Dénes és Tinódy Sebestyén számítanak csak magyar költőknek —- Ady, az hazátlan bitang, bolsi, destruktiv elem. Petőfit még csak megtűrik a Petőfi-téren, mert jóllehet Petőfi is forradalmár volt és ma egész bizonyosan kommunista len­ne, ha élne, Petőfi már ezelőtt hetvem két esztendővel meghalt és igy rendőri szempontból aránylag veszélytelen, de Ady, a huszadik századbeli magyar for­radalom lelke, Ady, aki mindannak ele­ven tagadása, ami ma Magyarországon van és uralkodik, Ady ma politikai té­nyező, amellyel számolni kell. Hogyha Ady ma élne, vagy Bécsben volna, vagy az internáló-táborban, vagy pedig a Bri­­tannia-pince kinpadján. Ady ma min­dent kaphat Budapesten, csak szobrot nem. A legnagyobb magyar költőnek, Ady Endrének, nem Budapesten emelnek szobrot, hanem Nagyváradon. Meg Csúcsán, az ősi Ady-kastély 'parkjában. Nagyvárad és Csúcsa ma Romániában van, és Adynák Goga Oktavian román közoktatásügyi miniszter emeltet szob­rot, ugyanaz a Goga, aki Ady verseit románra fordította. * Erről jut eszünkbe, hogy Ady Endre, a legna­gyobb magyar költő életrajzírója és ba­rátja, Révész Béla, ma Bécsben él, nem passzióból, hanem azért, mert muszáj neki, — mert ma Magyarországon kul­­turember nem élhet. És hogyha Goga Oktavian román közoktatásügyi mi­niszter Révész Bélát, Ady Endre élet­rajzíróját, meghívja a nagyváradi és csúcsai jAdy-szobor leleplezésére, Ré­vész Béla a meghívásnak csak Magyar­­ország határainak gondos elkerülésével, Jugoszlávián át utazva, tehet eleget. Révész Bélának, a magyar kultúra egyik legkiválóbb harcosának bécsi me­nedékéből Jugoszlávián át kell Ady Endre első szobrának leleplezésére Ro­mániába utazni, mert Magyarországon Adynak nem emelnek szobrot és Ady Endre életrajzíróját kardélre hányják: ebben az egy mondatban ott zokog a magyar nép, a magyar kultúra rettene­tes tragédiája. bsj. Nézze meg- STRAUS OSZKÁR-nak, a “Csokoládés katona’’ szerzőjének THE LAST WALTZ cimü legújabb operettjét, a CENTURY Színházban, 62nd St. Central Park West HELYÁRAK- 50c—$2.50-ig; szerda (mérsékeltebb) és szombat matiné Kezdete: d. u. 2:15, este 8:15-kor. POROND Kaptuk a következő levelet: Sirs: In reply to your letter, asking me to subscribe to your papar, I enclose my check for $4.00 for a year’s subscription. Now that I am a subscriber I trust that your paper will not abandon its attacks upon me, which began in the complimentary copies which you sent to me. They were very interesting reading, and, I have no doubt, were ac­cepted as reliable by your large client­ele. Very truly yours, ALEXANDER KONTA New York City. Magyarul: Uraim: Válaszolva levelükre, amelyben fel­szólítanak, hogy fizessek elő lapjukra, csatolom csekkemet négy dollárról, egy évi előfizetés fejében. Most, hogy előfizetőik sorába tarto­zom, remélem, hogy lapjuk nem fogja abbahagyni az ellenem irányuló táma­dásokat, amelyek a címemre küldött mutatványszámokban kezdődtek meg. E támadásokat nagy érdeklődéssel’ ol­vastam és megvagyok győződve, hogy olvasóik széles rétegeiben hitelre talál­nak. Tisztelettel KONTA SÁNDOR * E levelet azért nyugtázzuk lapunk nyilvánossága előtt, mert benne Konta Sándor a humor iránti érzéknek, annak a kvalitásnak, amelyet az amerikai a “good sport” kifejezéssel jelöl meg, oly fokáról tesz tanúságot, amely az ameri­kai magyar közélet vezérférfiai körében sajnos, nagyon is ritka. Ha nem volna olyan ritka, az amerikai magyar közélet ma máskép festene. A MAGYAROK SZÁLLÍTÓJA WM. KOVÁCS 1265 SECOND AVENUE 66 és 67-ik utcák között NEW YORK, N. Y. MOVING EXPRESS STORAGE (Tel.: Rhinelander 4929)

Next

/
Oldalképek
Tartalom