Előre - képes folyóirat, 1921. május-június (6. évfolyam, 21-24. szám)
1921-05-29 / 22. szám
tinanak. Szamariától délre az Efraimhegység húzódik déli irányban, »melyhez a Juda-hegység csatlakozik. A két hegyláncot Jeruzsálem városa választja el egymástól. A hagyomány szerint mindkét hegységet siirü erdő boritotta, ma azonban ennek nyoma sem látszik. Mindkét hegység kopár és csupasz. Kivétel csak Betlehem és Hebron vidéke. Ez ma is termékeny, szép völgyekkel körülvett része Palesztinának, A hegy ség lejtőin itt a füge, olajfa, szőlő ma is gazdag termést hoz. A hegyek a Földközi-tenger partja felé beleolvadnak egy síkságba, a Kánaán földjébe. Ez volt a bibliai ‘ ‘ tej jelmézzel folyó ország.” Ma is termékeny, de éppen nem olyan csodálatos módon, amint a biblia irta le az őskori Kanaán földjének dús gazdagságát. Palesztina esőben és vizekben szegény terület. A szárazság igen nagy. Hegyei többnyire mészkőhegyek, amelyeken nem él meg növényzet. Ebből következik az, hogy fája is alig van. A völgyekben és a hegyek alján azonban a gabona, a gyümölcs, a szőlő és az olajfa is megterem. Olajból, borból, jelentékeny kivitele lehetne, de lakói a művelést elhanyagolták. A rómaiak idején, sőt még előbb — Sálamon király uralkodása alatt — az ország gazdag és boldog volt. Földjei termékenyek,, városai virágzók voltak, s ez a tartomány az emberi műveltség fejlődéséhez nagyban hozzájárult lakóinak szorgalmával, igyekezetével. Ma azonban nagyon elszomorító képe van a “Szentföldnek.” A tájék csaknem mindefelé hü képe a lakosság tunyaságának és tétlenségének. 650 ezer lakója van, akiknek igen nagy része arab. Ezek nem dolgoznak, nem építenek, a régi hires vízvezetékeket, a csatornázást, az utakat teljesen elhanyagolták. Pásztorkodnak és silány nyájaik tartják el őket. Az utazó órákig, napokig mehet anélkül, hogy valahol is embereket, vagy emberi élet nyomait látná. Az utakkal sem gondol senki, ami miatt a közlekedés csak egy-két irányban lehetséges. Aki utazni akar, az útját egyik várostól a másikig öszvéren, vagy szamáron teszi meg. Az áruk szállítása még mindig karavánokkal, leginkább tevéken történik. Kocsik is csak egyes városokban: Haifában, Jaffában, Jeruzsálemben vannak. Ezek személyszállítást is végeznek, de az európai utazó inkább lóháton teszi meg útját, semmint beleüljön a piszkos, elhanyagolt kocsikba. Ilyen körülmények között a kereskedelem nem igen fejlődhetett. Iparról sem lehet szó. Amire a benszülötteknek szükségük van, azt vagy maguk készítik el, vagy pedig Jeruzsálemben, a bazárokban szerzik be. Ezek a bazárok nem olyan látogatottak, elevenek és fölszereltek, mint a Kelet más városainak — Damaszkusnak, Kairónak — hires bazárai. Európai gyáraknak többnyire silány termékei kaphatók csak bennök. A városokban lévő kezdetleges ipar és kereskedelem európaiak, főleg németek kezében van, mert Palesztinába mintegy 50 évvel ezelőtt nagyobb német letelepedés történt. A föld is voltaképen csak ott van megművelve, ahol németek laknak. Újabban franciák is vándorolnak be, akik a németeknek erős versenytársai. De arról, hogy ezek az európaiak nagyobb iparvállalatokhoz, kiterjedtebb kereskedelemihez lássanak, egyelőre szó nem lehet. Hiányzik az iparhoz szükséges szén, fa és főleg a vasút is. Egyelőre csak Jaffa és Jeruzsálem között közlekedik vonat, de tervbe vették, sőt részben el is készítették a Haifa—Názáret felé, meg a Damaszkusba vezető vasutakat. Ha a tartomány európai haladottabb vezetéshez jut, Palesztina újból fejlődésnek indulhat. Hiszen igen sok kiaknázatlan kincse van. Nagy kivitele lehetne olajból, szőlőből, déligyümölcsből, borból, a Holt-tenger mellékén kiaknázatlan széntelepei vannak, amik az ipart lendíthetnék föl. A forgalmas Szuez-csatorna mellékén, PÉNZKÜLDÉS Magyarországra és az elszakadt részekbe a lettől esőbb napi árfolyam mellett. Kérjen tőlem pénzküldési árjegyzéket s győződjék meg rőla. Magyarországon Jugoszláviában és Gsehoszlo vákiában KÉSZPÉNZ DOLLÁROKAT Is kifizetek. Postai és távirati pénzküldés Hajójegyek minden vonalra eredeti árakon. — Dollár-betétjét megőrzőm s azért 4% kamatot fizetek EMIL KISS DARKER 133 SECOND AVE NEW YORK---------M Afrika és Ázsia között a dolgozó Palesztinának hatalmas jövője lesz. Azok az intézmények, zionisták, amelyek a menekülő zsidókat Palesztina felé terelik, azt is akarják, hogy a zsidóság ott megtelepedjék és földmivelést űzzön. 1880-ban a 35 ezer palesztinai zsidóból csak 5 ezer dolgozott és 30 ezer koldulásból, meg az európaiak adományaiból élt, ma azonban már sok ezer dolgozó földmivelő zsidó él ott. Igen jó iskoláik vannak és nemsokára ők lesznek Palesztina jelentékeny, befolyásos eleme. Rájuk vár akkor majd az a szerep, hogy a régi, hires városokat megint arra a fokára emeljék a műveltségnek, ahol azok valamikor állottak. Az angol kormány ebben segiti az uj Palesztinái kormányt. ■* A fenti kis leirást olyan forrásból vettük, amely még a török uralom alatt lévő Palesztináról készült. Ma — amint tudjuk — már “zsidó nemzeti állam”ot akarnak csinálni a hevert lakossága országból az angol zionisták. A világháború bizonyos fokig tényleg zsidó, központtá tette Jeruzsálemet és Einstein tanár, Dr. Weizmannal most azért van Amerikában, hogy egy nagyszerű egyetem érdekében agitáljanak. Alig hisszük, hogy Palesztina kapitalizálása sikerülni fog. A nemzetiségi és faji gyűlöletet “nemzeti” állammal nem lehet eltüntetni. A burzsoá kizsákmányolás nem alkalmas proletárállam kiépülésére. De nem is érett meg erre a kopár, szegény Palesztina. Ha a kapitalizmus megteszi a magáét a “Szentföldön”, akkor majd a nemzetközi eszme alapján lehet egy munkásállamot szervezni.---------o-------— NYOM NÉLKÜL — BERDE MÁRIA — Hol vagy? A napok telnek, telnek. Homályos, ködös hajnalok kelnek. Napokon át szitál a hó. A város zaja tompa, elhaló, Fénytelen, szürke délután A villanyrudak dróthálózatán Fáradt madarak ülnek csapatostul, Szárnyuk lecsügged... egy se mozdul... Céltalan úttal a várost járom. Kerget valami zsibbasztó álom: Hogy újra járjam az utcákat mostan Hol egyszer véled találkoztam. Hogy megremegtessen a park nagy csendje Hol a május jött egyszer vélem szembe. Rohadó május. Kikaparnám Két kézzel most a hó alól Egy sugaráért, egy mosolyodért! S nem vagy sehol.
