Előre - képes folyóirat, 1921. május-június (6. évfolyam, 21-24. szám)
1921-05-29 / 22. szám
Shaw, mint talány Irta: RITTENBERG LAJOS 1921. Május 29. (8-ik közlemény) Major Barbara (Borbála őrnagy) 1905. Ez az eleinte nehezen térthóditó darab nem egyéb, mint egy háromfelvonásos vita, amelyben az idea a fő, a karakterek pedig csupán az eszmének eszközei. Nagyszerűen érvényre jut benne a felépítés logikája s a legmagasabb fokú egységesség: az eszme egységessége, így tehát a szó megszokott értelmében nem “drámai” s valószínű, hogy a legtöbb színházlátogató ember még jó hosszú ideig nyugtalankodva, hüledezve fogja végignézni az olyan színdarabokat, amelyekben az ideák összetűzése, nem mesterkélt komplikációk, szolgáltatják a küzdelmet. A darab meséje főleg azzal foglalkozik, hogy miként változtatta meg magatartását az Üdv Hadseregében (Salvation Army) szolgáló Borbála őrnagy, atyjának,a dúsgazdag Mr. Undershaftfegyvergyárosnak cselekedetei s érveiből kifolyólag; elhitetik vele, hogy ez az óriási vallási mozgalom, amely a szegénységet, mint erényt dicsőíti, pénz nélkül nem létezhet, s hogy a legelső társadalmi vétek a szegénység. A leány teljesen bedől s nyíltan beismeri, hogy azért megy nőül szerelmeséhez, mert az belép apja gyárába, hogy a lőszerek gyártásában segédkezzen ; ezáltal a legszélsőbbségig vive a rombolás logikáját, minthogy végeredményében ez a háború kiirtását jelenti. A darab főérdekessége, eltekintve a Sarah (Borbála nővére) és Lomax közötti viszonytól, annak a megfigyelésében rejlik, hogy a leány miként teszi magáévá apja szempontját s mellesleg miként szerez magának férjet. Mi is a dráma célja? Ezt a kérdést mindig tanácsos fölvetnünk, mielőtt ítéletet mondanánk. Az-e, hogy képet nyújtson az emberek vallásáról s ennek a szegénység és a pénz iránt táplált téves fölfogásáról? Figyelemre méltó, hogy Shaw itt nem bánik ellenségesen a? úgynevezett Salvationizmussal, sót teljes mértékben ismeri el annak munkáját az “elmerültek” érdekében; viszont sokkal messzebb megy ennél s a szegénység és a gonosztevés a kapitalizmushoz viszonyított hatalmas problémájának szellőztetésére és elbírálására használja föl. A munkanélküli proletár, meg a becstelen pénzek ura viszik a főszerepeket. Hogy ilyen nagyerejii anyagból drámát faragjon egy szerző, ahhoz szükséges, hogy valahogyan csekélyebb személyes komplikációkkal kapcsolja egybe; Borbála személyességénél és sorsánál fogva némileg megfelel. Nagy általánosságban a darab egy család tag' jainak egymás iránti viszonyait mutatja be. Két el jegyzett leányt; egy férjétől elidegenített feleséget, egy az apjával hadilábon álló leányt és egy önfejű fiút. Azonban a darab bonyodalmát nem ezeknek a viszonyoknak a kibogozása nyújtja, ellenkezőleg, ezek a viszonyok inkább különböző nézeteiknek tolmácsolását, valamint a Borbála s Undershaft nézeteinek meg a közvéleménynek összehasonlítását szolgálják. A főkonfliktus Borbála és atyja között élesedik ki De melyik nézet a győztes? A felelet nem a legkönnyebb, Borbála nézete * MENNI! , — BODROGI ZSIGMOND — Ott messze, Ahol a hegyek kéklenek; Elnézek vágyón, révedezve... A sóvárgás úgy a szivembe vág S elfogja lelkemet a titkos vágy. Úgy látom, — Vagy áltatom magam talán, — Hogy ott az én remény világom; Ott túl, a kék hegyeken valahol, Ott más virág nyil, más madár dalol. Ott távol Elbűvöl a remény, hogy ott Szebb élet sugara világol... És üz a vágyam szenvedélyesen Oda, hol nem bánt senki, — semmisem. ... Csak menni Akármerre, akárhova! — Nem húz ide már engem semmi. Uj táj, uj lég, hegy, völgy, patak, vadon... És itt hagyom a siró bánatom. aligha nevezhető győztesnek, mert atyjának befolyása révén változtatja álláspontját; belátja, hogy az Üdv Hadserege kapitalisták pénzére van utalva, tehát esztelenség részükről a szegénységet, mint erényt feltüntetni. Az anya, mint a társadalom képviselője, szintén nem nevezhető győztesnek, mert csak részben békült ki a férjével. Tehát csakis Undershaft logikája lehet az indokolt, bár annyira módosította álláspontját, hogy családja azt elfogadhatónak találja. U a győztes, a pénz beszél s a gyilkoló fegyverek gyártója uralja a világot. Itt is, mint minden esetben, Shaw a tényeknek szemébe néz, de semmi esetre sem vallja azt a nézetet, hogy minden rossznak a pénz a kutforrása. Ellenkezőleg, megfordítja s azt tartja, hogy az ennek hiányából eredő állapot a fő társadalmi bűn. S mégis úgy érzi az ember, hogy valami nincs rendjén Borbála őrnagy érvei körül, valami, ami elütő Shawnak elismert nézeteitől a háborút s az osztályharcot illetőleg. Talán azért, mert Undershaftban jó nagy ádag felsőbbrendii ember van? — szóval, nem Shawnak a megtestesítője. A legnagyobb baj abban rejlik, hogy két nézlet, — a társadalmi meg az egyéni— kerül ellentétbe. Borbála nagyszerűen ecsetelt karakter, aki erősen gondolkodik, érzékenyen érez s egy csillaghoz láncolja szekerét, de ugyanakkor bájos is és nőiességét nem nyeli el az erő, gyakorlatiasság avagy az erkölcsi cél. Szóval: valódi s mégis eszményi; lehet-e ennél különb karakter-rajzolást elképzelni. Tanításának csi^cspontja: tégy jót a cselekedet s nem az abban esetleg rejlő megvesztegetés kedvéért. (Folytatjuk.)---------o--------Valamint csak idegen nemzetek művészetével való érintkezés által nyeri egy ország művészete azt az egyéni és különálló jelleget, amelyet nemzetiességnek nevezünk, úgy különös módon, éppen fordítva, a művész csak akkor birja a mások személyiségét megmagyarázni, ha saját személyiségét teszi minél erőteljesebbé. És mennél erősebben lép közbe egyénisége a mások egyéniségének magyarázatában, annál valószerübb, annál kielégítőbb, meggőyzőbb, annál igazabb lesz ez a magyarázat. WILDE — 7 —
