Előre - képes folyóirat, 1918. január-július (3. évfolyam, 2-29. szám)
1918-01-06 / 2. szám
toknál kezdődik. Az emlős osztály különösen kitűnik az által, 'hogy mily roppant erőt és kitartást fejt ki utódaihoz való odaadó szeretetében. A nemzés jellegzetes formája által biztosított előny szorosabb viszonyt létesít az anya s gyermeke közt. A szaporodás intra-uterin formája révén az anyának és utódnak egyesülése organikus utón áll elő, még a gyermek megszületése előtt és folytatódik szociális alapra helyeződve, a szoptatás időszakában s a kicsinynek első, tehetetlenségre kárhoztatott éveiben. Ezen időszaknak több esztendei tartama által egy oly bonyolult fizikai és lelki típus megalkotásáról gondoskodott a természet, ami nem lehetséges ott, ahol a gyermekek világrajövetelük után rögtön teljesen magukra vannak utalva. A nőnek testi átalakulásával, melyet a szaporodás intra-uterin formája eredményezett, valamint a természet ama erőlködésével párhuzamosan, hogy bonyolultabb típusokat és joblb életbenmaradási esélyeket biztosítson, fejlődött ki az anyai érzés s ennek szükséges előföltétele a csecsemő oldalán: hosszú ideig tartó tehetetlensége, melyet a játék tölt be képességei kifejlesztésére. Ez a cél azonban nem lett volna elérhető, ha az anya nem táplált volna több s melegebb érdeklődést gyermeke iránt, mint bármi más iránt a világon. A fejlődés folyamán az anyai vonzalomnak és odaadásnak minden gyarapodó faji változatát a gyermek életben maradása jutalmazta s maga a faj is erősbödött a jobb táplálkozás, védelem és nevelés révén. Természetszerűleg a kisdedekhez való ösztönszerii ragaszkodás a törzs férfitagjainál is előfordul, de nem olyan nagy mértékben. És van elegendő alapunk ama nézet elfogadására, hogy a férfinak a gyermek iránti hajlandósága közvetve és társadalmi utón visszavezethető a férfi még hatalmasabb vágyakozására az anyával való szerelmi egyesülésre. Az utódért való érdeklődés és gondoskodás a lelki élet téren is jellegzetes kifejezést nyer. Minden észrevétel sajátos szint nyer, minden Ítélet elfogult lesz, mely a gyermekre vonatkozik s a vonzalom iránta azokra a különleges jelekre is kiterjed, amelyek megkülönböztetik őt. Nemcsak testi tulajdonságai, hanem ruhája, cipőcskéje, játékai s minden, amit megérintett, sajátos szint ölt magára. A figyelemnek és az emlékező tehetségnek ez a hajlandósága a jellegzetes vonások megragadására az ellentétes szempontok kizárásával vagy elhanyagolásával: a faji előítélet lélektanának fontos föltétele. E hajlandósággal egy csomó más tényező jár együtt, melyek a figyelmet oda irányítják, hogy a személyiség jeleinek különös értéket tulajdonítson. A szimpatikus lelki hangulat egy másik eredő forrása a magunk fajával szemben az udvarlással kapcsolatban figyelhető meg. Kétségtelenül, a kiválasztás eredményeként, sajátságos szer vezeti vonzódás áll elő a két nem között az egymás jelenléte és sajátsága iránt. A madaraknál a him hangja, tolla, illata, dísze és mozdulata a nász idején hatalmasan izgatja a nőstényt. A Ilimnek e tulajdonságai a legkifejezettebbek összes tulajdonságai közül: a nő a férfiasság jelei gyanánt fogadja s ezek nagyon hatnak reá s tényleg annak adja oda magát, amelyik ezeket a tulajdonságokat a legügyesebben juttatja kifejezésre. Ép ilyen mértékben hatalmas befolást gyakorol a hímre a nőstény alakja, sajátsága és viselkedése. S épen itt van különös jelentősége annak, hogy a figyelem képes a másik nem egyéniségének sajátos vonásait kiválasztani és ezek a vonások a nemi szuggesztio egész tartalmának hordozói lesznek. Ez az érdeklődés a másik nem jellegzetes vonásai iránt nagy mértékben ura volt a divatnak és az ízlésnek az emberi társadalomban, különösen a tjörténelmi időkben az asszonyokra vonatkozólag, akik egyaránt tárgyai a nemi figyelmességeknek és képviselői a divatnak. ,A fehérbőrű nő rizsport és pirositót használ, hogy arcbőrének fehérségét s rózsaszínét kiemelje, az afrikai asszony viszont szénnel s zsírral akarja ébenfaszerii bőrének erősebb érvényesülését elérni. Az asszonyok jellemző testformáikat — a keblet és a medencét — előnyösen kiemelik fűzőkkel, vattázással, puffokkal, krinolinokkal s más hasonló segélyeszközökkel s az érdeklődés a nőiesség sajátságos jellemvonása iránt olykor átvitetik az ilető személyekről azokra a tárgyakra, amelyek rendsze— 8 — rint érintkezésibe jönnek vele. (Innen van a szerető fetisszerü vonzódása kedvesének zsebkendője, papucsa iránt.) Erre vonatkozólag jegyzi meg Hirn: “Saját külsejükben a törzs közös tulajdonságainak kiemelése és túlzása által a női és férfi egyéniségek a törzsnek egyre differenciáltabb típusát teremtették meg. Másrészt a másik nemnek örökölt előszeretete, a pozitiv és a negativ kiválasztást állandóan befolyásolva, hozzájárult ahhoz, hogy ezeket a típusokat, mint faji ideálokat rögzítse meg, melyek ha nem is a szépségnek, de a nemi vonzalomnak eszményei”. Mindkét, a szaporodással összefüggő jelenségnél, amelyet megvizsgáltunk, határozott hajlandóságot találunk az egyéniség jellegzetes vonásai kiválasztására s arra, hogy azokhoz valami érzelmi értéket fűzzenek. Egy más kapcsolatban — t. i. az együtt működő tevékenységnél — is meg van ■. készség szövetségek kötésére máí okkal s a figyelem itt is. bizonyos jel! sgzetes vonásokhoz fűződik és érzelmi értékeket tulajdonit azoknak. Utalunk fentebb arra, hogy az állatok első bbeli törekvései, hogy ahhoz a körrjyezethez alkalmazkodjanak, amelyin táplálékukat megtalálják, tisztára cliémiai és fizikai alapon nyugszik s :t találjuk, hogy első tevékenységük iás organizmusokkal való összeköttAtés létesítésére szintén meggondolás nélkül történt. (Folytatjuk.) [grár kulim a és ipari kultúra. (Folytatás a 4. oldalról.) san halad a militarizmus csökkenése. Eléggé! kiemeltük, hogy napjaink indusztriális tendenciái épenséggel nem szüntették meg társadalmunkban a harcos elemet, amint hoty a militarizmus nem kultúrák, hanem osztályok harcának szükségszerű járuléka és Jmegszünése nem a kultúrharcok, hanem az I osztályküzdelmek megszűnésével függ ösAze. kultúrák és osztályok harca tehát nem azqnos jelenség. Ami a kettőben analóg, azok az óriási perspektívák, melyeket a szociális haladás számára e harcok megszűnése jelenta a szociológia ,az emberi kultúra fejlődéstana. ha a szociálpolitika kulturpolitiakkor nem haladhat el közönyösen eka, per ipekitvák mellett. Bolgár Elek.
